Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

IV. fejezet: Alapítványok

legalább 3 évente, akár fiúk, akár lányok. Felsőbb iskolás korukban is kapjanak segélyt és addig, amíg csak állásba nem jutnak. Ez az alapítvány is megérte az első világháborút s állandóan több növendék élvezte, néha 7 is egyszerié. Török József sz. Nagynardán (Vas m.) 1773 júl. 18-án. Félsz. Í796 szept. 23-án. Volt szentszéki jegyző és karkáplán, majd 1806-ban püspöki titkár és szentszéki ülnök, 1810-ben szombathelyi plébános lett, 1828-ban Vas vármegye táblabírája és zsinati vizsgáló. 1830-ban nyerte kanonoki és szemináriumi rektori kinevezését. 1834-ben lébényi c. apát lett. Meghalt mint őrkanonok 1840 aug. 4-én. Horvátul és németül is beszélt. — Géfin: í. m. III. k. 434. 1.; I. k. (1. névmutató!) 20. ,,Kresznerics alap." Kresznerics Ferenc volt szombathelyi líceumi professzor és akadémiai tag által alapított tanulmányi alap, mely nem tartozott az árvaházhoz, de megemlítjük, mert 1843-tól 1855-ig állandóan élvezte évente egy-két árvaházi növendék. Kresznerics Ferenc életrajzát 1. bővebben: Géfin: i. m. II. k. 380—4. 1.; III. k. 227—8. 1. Vecsey Lajos: i. m. 30. 59—63. 1. 21. ,,Ficzkó alapítvány." Ficzkó József peresznyei plébános 1843 szept. 20-án kelt végrendeletében az árvaháznak hagyott 4.000 forintot. Az alapítvány élvezeténél az elsőbbség vérrokonainak, Ficzkó Kér. János és Ev. János borházai lakosoknak leszármazottjait illeti. Az élvezetre jogosultság a főiskolai végzettség befejeztéig tart, Ha vala­melyik papi pályára menne, a szemínárumból kilépő végzett pap­növendéknek egy évi kamat (120 frt.) jár, hogy egy pap számára szükséges ruhával és breviáriummal elláthassa magát. Ha a rokon­ságában nem volna található az alapítványra alkalmas ifjú, akkor más is felvehető, akár katolikus, akár nem katolikus borházai illető­ségű növendék. Az alapra kijelölés (prezentálás) joga megoszlik. A péterhegyi plébános ajánl többet a számbajöhető ifjak közül, a szom­bathelyi káptalan pedig a legmegfelelőbbet kiválasztja, így szól a végrendelkező akarata. Az alapítvány feléhez csak akkor jutott az árvaház, mikor a haszonélvezője, az alapítványtevő egyik volt alkal­mazottja meghalt. Az alapítványt állandóan élvezte egy, néha két növendék az első világháborút megelőző évekig. Ficzkó Józsefet, mint az árvaház volt növendékét a hála az „alma mater“ iránt késztette az adományozásra. Rövid életrajzát 1. a növen­dékek sorában. 22. „Czigány alapítvány." Czígány István dobronaki plébános hagyott az árvaházra 2.000 forintot. Az 1846-iki „Családi alapítvá­nyok“ íven 2.100 frt. szerepel. Az alapítványt a mikefai Czigány­­család leszármazottjai élvezték, 1849-től 1918—9-ig. Évente egy-egy növendék eltartására és iskoláztatására szolgált. Czigány István sz. Mikefán (Zala m.) 1780 febr. 8-án Cz. András és Kiingen Erzsébet nemes szülőktől. Félsz. 1806 dec. 7-én. Káplán volt Nyőgéren (1807—8), Nagygencsen (1808—10), Gasztonyban (1810—2), Alsólendván (1812—3), plébános Lendvavásárhelyen 234

Next

/
Thumbnails
Contents