Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
IV. fejezet: Alapítványok
IV. FEJEZET. Alapítványok. 1. Általános áttekintés. A kőszegi Kelcz—Adelffy árvaház fenntartása csak úgy volt lehetséges, hogy megfelelő és több nagyösszeget kitevő alapítvány fölött rendelkezett. Ezek az alapítványok különböző időkben különböző egyénektől, világiaktól és egyháziaktól származnak, akiket elsősorban emberbaráti érzelmeik késztettek az adakozásra. De fontos szerepet játszott a vallásos meggyőződés is, mely a XVIII-ik században mélységesen áthatotta az embereket és arra ösztönözte őket, hogy földi javaiknak az evangélium szellemében és a krisztusi szeretet értelmében történő felhasználása által biztosítsák lelkűk örök , boldogságát. Ennek a felfogásnak legtipikusabb képviselője Adelffy Antal, az árvaház legnagyobb alapítványtevője, de hozzá hasonlóan gondolkodtak a többi jótevők is. Sokat Kelcz Imre buzdítása vitt az adakozásra. Voltak, akiket viszont a háláérzet a régi „alma mater“ iránt kötelezett a jótékonyságra. Nagy számmal vannak olyanok is, akik családjuk, illetőleg rokonságuk egyes tagjainak, későbbi leszármazóínak számára óhajtottak vallásos nevelést biztosítani a kőszegi árvaházban s ezért tettek kísebb-nagyobb alapítványt. Ezeket később családi alapítványok címen kezelték. így a különböző időkben látszólag különböző, de lényegében mégis azonos elgondolás alapján tett adományok és alapítványok olyan számosak lettek és olyan nagy összegeket foglaltak magukban, hogy az intézet jövőjét szinte beláthatatlan időkre biztosították, Kicsiny kis forrásból indult el kezdetben a jótékonyság patakja s nem hiányoztak az ellenmondó vélemények sem, de alig tellett el félszázad, máris hatalmas folyammá duzzadt. Valóságos aranyfolyam volt ez, mely a legértékesebb és leggazdagabb forrásból, az irgalmas, felebaráti szeretettől ösztökélt emberszívekből táplálkozott. Ilyen aranyforrás nagyon sok volt abban az időben, szinte lehetetlen felsorolni mindazok nevét, akik jószívűségük és részvétük adományait az árvaház vezetőségének kezeihez juttatták. Az intézet évkönyvei és feljegyzései csak a nagyobbak nevét őrizték meg. Annak a sok száz jótevőnek a neve, aki segített, sokszor talán csak kisebb összeggel tehetségéhez mérten, szinte örökre ismeretlen marad előttünk. Csak ott vannak ezek a nevek feljegyezve aranybetűkkel, ahol azokat is 205
