Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
I. fejezet: Külső történet
I. FEJEZET. Külső történet. 1. Az árvaház mint városi intézmény. (1741—49.) Az árvaház alapítása és a királyi helybenhagyás kieszközlése a pozsonyi országgyűlésen. Mercipotus — adásvételi taksa, áldomáspénz mint az intézetet fenntartó alap. Az első háziszabály. Az 1741-ik év január 2-án Kőszegen megejtett városi tisztújítás alkalmával Szvetics József1, a város akkori bírája a következő tervvel állt a közgyűlésen megjelent közönség elé: „Mivel városunkban nagy számmal vannak olyan árvák, akik szülők és vagyon nélkül hol itt, hol ott húzzák meg magukat nyomorúságosán tengetve életüket, sőt olyanok is vannak, akiket a nem katolikusok Nemescsóba, az ártikuláris1 2 helyek egyikébe visznek el nevelés céljából, kívánatos és üdvös lenne — hogy ez a szokás mindjobban el ne harapódzék —, ha a polgárság maga gondoskodnék valami úton módon az árváknak a városban történő neveléséről. Tekintettel azonban arra, hogy nevelés céljára szolgáló alap nem áll rendelkezésünkre, határozza el a közgyűlés, hogy ezentúl a telkek eladása alkalmával a felek által beszolgáltatandó adásvételi taksákat, járandóságokat készpénzben fogjuk beszedni s az ily módon befolyó összegnek a felét mindenkor a megalkotandó .városi árvaalap‘-hoz csatoljuk s csak az ez úton befizetett összegnek a másik felét legyen szabad a telek birtokbavétele alkalmával megtartani szokott áldomás költségeinek fedezésére fordítani.“3 1 A Szvetics név több helyütt Svetics alakban fordul elő. A városbíró maga azonban mindig sz-szel írta a nevét. 2 Ártikuláris helyeken azokat a magyarországi községeket értjük, melyeket az 1681. évi 26. te. (articulus) sorol elő. E törvénycikk értelmében a protestánsok csak a felsorolt helyeken végezhették nyilvános istentiszteletüket s építhettek istentisztelet céljára szolgáló imaházakat. E rendelkezést az 1790/1. évi 26. te. törölte el. 1 Protocollum Civitatis Gínsiensís 1750 usque 1752: 1752 ápr. 4-i tanácsülése jegyz. k. 863. 1. Az 1741. évi jan. 2-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvében a következőket olvashatjuk e nevezetes eseményre vonatkozólag: „Biró ur aztis proponálta: mivel sok gyámoltalan ügyefogyot Árvák vadnak, és lesznekis (a mégh kenyereket vagy koldulással, vagy egyéb eránt megh kereshetik) hogy azoknak educátiojára, és föl nevelíssire valamelly fundust találnyi igyekszik. Az pedigh az publica Cássábul ki nem telhetvén, Bíró Ur jónak lennyi gondolna, és az Nemes Tanátsis approbállya, hogy esvén szokszor nevezetes Áldomások, jó volna azon áldomásokat dividálnyi; hogy az fellit ad Cassam Civitatis kölletnyik íncássálnyi, mégh egy Summa congeráltatik, hogy egy Ház vagy ipetethetnik, vagy szereztethetnik az szeginy Árvák részire, az másik felit pedigh el lehetne pro mercipotu költenyi, ebben adgya a Nemes Keössigh magha teczisit, reminlhetnyi, hogy ezen 13.
