Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

II. fejezet: Belső történet

2. Kormányzati és házi szabályok a különböző korszakokban.

Az intézet külső-belső életét szabályok és törvények irányították. A legelső szabályzat 1742-ben készült. Ez azonban inkább csak házi használatra szólt. Nagyobb hivatalos ereje volt az 1750-ben kidolgozott, 16 pontból álló megegyezés szövegének, mely a város és a jezsuiták egymásközt kötött megállapodásának szövegét tartalmazza. Ezen általános, inkább a ház vezetésére útmutatásokat tartalmazó szabályok mellett a jezsuiták alatt voltak a gyermekek magatartását szabályozó előírások is. Ezeknek szövege minden bizonnyal nagyjából azonos az 1779-ből fennmaradt 24 pontból álló háziszabályokéval. Az 1780-ban Apffalter által kidolgozott Planum Regulationis még bővebb előírásokat foglal magában. Majdnem teljesen azonos elveket találunk az 1792-es Projectum-ban. Érdekes újítást jelentenek az előbbiekhez képest az 1797-ben Várady József prefektus által szerkesztett, házi használatira szánt Törvények és Szabályok (Leges et Statuta specialia Orphanotrophii Ginsiensis 1797.). Azonkívül, hogy sokkal részletesebb előírásokat tartalmaznak az előbbieknél, külön értékük magyar szövegezésük. Inkább házi használatra készültek és gyakorlati szempontok érvényesülnek az 1828-ban összeállított „Alapszabályok“-ban (Planum Educationis in Orphanotrophio Ginsiensi vigens 1828.). Nem más ez, mint a Projectum Regulationis kivonata a gyakorlati eljárás céljaira és alkalmazása a változó körülményekhez. Tóth József prefektus 1837-ben, Vöröss Zsigmond prefektus 1889-ben adott ki a magaviseletre vonatkozó előírásokat és fegyelmi szabályokat. A felsorolt szabályok közül azonban királyi helybenhagyást csak a Projectum Regulationis nyert. A többiek többé-kevésbbé ennek megváltoztatott kivonatát adják. Viszont a Projectum házi szabályaiban a régi jezsuita regulákat vette alapul.

3. Az intézet általános igazgatásának irányelvei.

Az intézet igazgatását megfelelő szabályok írták elő. Általános irányelvül a királyi jóváhagyást nyert Projectum Regulationis szolgált, mely mindennemű eljárásra részletes utasításokat tartalmaz.

A pátronátus kérdését a jámbor alapítók úgy oldották meg, hogy a legfőbb felügyeletet a szombathelyi püspökre bízták. Ugyanez a jog a régebbi korban a városi elöljáróságra, majd a jezsuita kollégium rektorára tartozott. A szombathelyi püspök mellett a kőszegi plébánosnak és a városi képviselőtestületnek is volt beleszólási joga az intézet belső ügyeibe. Szily János rendelkezése és a későbbi alapítványtevők kifejezett óhaja és meghagyása értelmében a vasvár— szombathelyi székeskáptalant ebben a tekintetben különleges jogkör

135