Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

I. fejezet: Külső történet

tatni irodalomban, ruházatban, beszédben s ellene fordulni annak, ami nem magyar, ami osztrák. így jött el a divatja a sasos címerek és jelvények eltüntetésének is.108 Itt e területen érte el a kőszegi árvaházat is a forradalmi hul­lámzásnak utolsó rezgése. Még valószínű az árvaház ideiglenes szü­neteltetése idejében 1787—90 között történt, amikor a kerületi tábla tartotta üléseit az intézet épületében, hogy a ház timpanonjának közepébe felkerült az ausztriai kétfejű sas, kombinálva a magyar címerrel. Mivel a magyar divat hangoztatásában és a nemzeti fel­lángolás . tüntető mozgalmakig menő megnyilvánulásában a kőszegi ifjúság sem akart elmaradni, félő volt, hogy az árvaházat valamiféle inzultus éri a még mindig az épület homlokzatán gubbaszkodó két­fejű sas miatt. Az árvaházi prefektus, Tóth József, elejét akarván venni minden bekövetkezhető erőszakoskodásnak, Várady József nagyprépost, árvaházi kormányzóhoz fordult felvilágosításért. Levele annyira tele van az események közvetlen élményével, hogy őt magát kell beszéltetnünk: „Méltóságos Kormányzó Ür, Legkegyelmesebb Uram! Azt gon­dolom, hogy a mostani igen megzavarodott, és igazán rohanva vál­toztató időben az előregondoskodás a kellemetlenségek elkerülésére igen szükséges. Azért előre gondoskodásból bátorkodók Méltóságod­nak bölcs tanácsát, s parancsolattyát a következő tárgyban alázato­san megkérni. Könnyen megtörténhetik, hogy az Ausztriai kétfejű sas, melly az Árvaház homlokzatát, mint valóban jeles kőfaragási munka éke­síti, némelly reformátoroknak szemébe tűnik, és most midőn a capa­­citationak és idő engedésnek hely nem adatik, sértő gorombaságok­nak tetethetik ki miatta az intézet. A mi engem illet, én azon czimert az árvaházon örökre meghagynám, mert szép munka, magyar ország czimere is benne foglaltatik, és levétele költséggel jár; de ha meg­gondolom, hogy most a legcsekélyebb ok igen nagy következéseket szül, midőn a protestánsok ezen intézetre úgy sem igen jó szemmel néznek, azt gondolom, hogy jó volna azon czimert most míg idő van reá, mig zavarokra ürügyül nem használtatik, az Árvaház hom­lokzatáról levenni, s helyébe ezen egyszerű Szót Árvaház, vagy Kelcz—Adelffy Árvaház jó nagy betűkkel Íratni. De kötelességem szerint azt teendem, amit Méltóságod parancsoland. Az itteni nép, valamint az itteni tanuló ifjúság is, mind ezek, mind azok közül egykét kivetni valót kivéve, még eddig hála Isten meglehetősen viselte magát, történt azonban tegnap délután, hogy midőn az őrsereg fegyver gyakorlásra ös'zvejött, ottan azon ministeri rendelés hírül adatván, hogy a zsidók, kik ezen országgyűlés alatt új jogokat nem nyerendenek, történhető megtámadások ellen az őrsereg által védessenek. Erre mozgolódni kezdett az öszvesereglett iso y g Szekfü: Magyar Történet VII. k. 224. s k. 1. 104

Next

/
Thumbnails
Contents