Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)

I. fejezet: Külső történet

1800-ban 200, 1806-ban 449, 1809-ben 650, 1810 elején 864, 1811 márciusban pedig 1060 millió van forgalomban. A felelős pénzügyi körök végre belátták, hogy az infláció a végtelenségig nem fokoz­ható s Wallis gróf 1811-ben végrehajtja a devalvációt, a február 20-i pátens a papírpénz értékét egyötödére szállítja le s az 1060 millió forint bankó helyett 212 millió váltócédulát (schedae reluitionales, Einlösungsschein) bocsát ki „bécsi értékben" (Wiener Währung). Ez az érték a régi pénzláb mellett mint új szerepel a jövőben. A magánadósságok tekintetében a „bécsi skála“ az irányadó, mely 1799-ig visszamenőleg pontosan megszabja a közben felvett adós­ságok után fizetendő összegeket.192 Ebben a gazdaságilag válságos világban, a papírpénz fokozatos szaporítása miatt bekövetkező drágaságban, az árvaház elöljáróságá­nak a növendékek eltartása mindnagyobb gondot okozott. S ami eddig meg nem történt, az intézet hamarosan abba a kényszerű helyzetbe került, hogy nem tudott mindenben fizetési kötelezettségei­nek eleget tenni s adósságba verte magát. 1805-ben már annyira súlyossá vált az intézet vagyoni állapota, hogy külső segítség után kellett nézni. Mivel a püspöki szék éppen betöltetlen volt, a káp­talan arra határozta magát, hogy a király elé terjeszti az árvaház súlyos anyagi viszonyait s támogatást kér. A május 19-én kelt fel­­terjesztés tulajdonképpen annak a magyarázata, hogy miért adósság­­csinálással s nem a gyermekek létszámának csökkentésével oldják meg nehézségeiket. Mivel ezáltal értékes adatokkal világítja meg az intézetnek ebben az időben felfogott rendeltetését, célkitűzéseit, lehe­tőleg szószerint ismertetjük. „A kőszegi árvaház, melynek adminisztrátorai vagyunk, jóllehet az Adelffy—Kelcz alapból bőséges alapítványhoz jutott, mely szor­galmunk által 172.256 forintra emelkedett, mindazáltal ennek a tőké­nek kamatja a ház növendékeinek ellátására annyira nem elég, hogy a múlt 1804-ik esztendőben az adósságot 3280 forintra kellett fel­emelnünk. Nem annyira az élelmezésre és ruházatra szükséges dol­goknak napról-napra emelkedő ára, mint az említett javadalom élvezetére felvétetni kérelmezők túlságos nagy száma sodorta a házat adósságba. Mivel mindkét alapító szándéka Szerint ezt a házat, mely árva­ház nevet visel, olyan gyermekek számára alapították, akik a kato­likus vallásra térnek, maguk az evangélikus és református vallású szülők önként ajánlják fel gyermekeiket a katolikus vallásban való 192 Szekfü: Magyar Történet, VII. k. 43—45. 1. — Balogh árvaházi prefektus erről a devalvációról a következőket jegyezte be a pénztárkönyv 1812 jan.-r oldalára: „Anno 1812. 31-a Januarii omnes schedae bancales cum cupreis (aliae seu aureae seu argenteae nec existunt) ad quintam valoris sui partem sunt reductae per patentales Regias anno 1811. 15. Martii emanatas, atque rovae schedae non amplius bancales, verum reluitionales „Einlösungsschein" appellantur. Heu misera Patria!" Kőszeg, Árv. Lev. 100

Next

/
Thumbnails
Contents