Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
I. fejezet: Külső történet
sásban, írásban és a számtan első műveleteiben áll és még ezekben sem nyernek kellő kiművelést azon rövid idő alatt, amíg a képzős iskolát látogatják, mivel sokan itt kezdenek először olvasni. Ezek azok a típusok, amilyenekből ebben (a pécsi főigazgatói) kerületben a legtöbbet találni, akik a zsenge ifjúságot tanításukkal és életmódjukkal rontják és magának az iskolai intézménynek a nevét is gyűlöletessé teszik. A Ratio Educationis 74. §-a és több királyi rendelet szerint a nemzeti iskolákról azért is a legnagyobb körültekintéssel kell gondoskodni, mivel azokban a legkisebb hanyagság elnézése az egész tudományosság és nevelés építményének, melytől pedig az állam jóléte legnagyobb mértékben függ, alapjait megingatja és minden eredményét, mely a magasabb tudományokból valamikor az államra háramlanék, késlelteti vagy egészen tönkreteszi. Ezért alázattal azért könyörög a tervezet készítője, hogy elsősorban a jóerkölcsű tanítókban mutatkozó hiány megszüntetésére a kérdéses Kelcz—Adelffy árvaházat tanítók szemináriumává alakítsák át.183 Ez a terv, jóllehet megvalósulásából semmisem lett, azért is figyelmet érdemel, mert készítője jóelőre megérezte, hogy Kőszeg város alkalmas fekvésénél, ősi tradícióinál, kultúrájánál és meglévő intézményeinél fogva hivatott arra, hogy iskolavárossá fejlesszék ki, benne különböző iskolatípusokat állítsanak fel. Szinte azt kell mondanunk, hogy Kőszeg valósággal predesztinálva volt arra, hogy előbb-utóbb iskolaváros legyen belőle. Nem véletlen tehát az sem, hogy a Kelcz—Adelffy intézetet itt állították fel s később más iskolatípusokkal is benépesítették. Éppen azért nagy kár, hogy ez a folyamat már a 800-as évek elején meg nem indulhatott, mert a város kulturális fejlődését gyorsabb ütemben vitte volna előre. A napóleoni háborúk 1800-ban, két évi megszakítás után, újra fellángoltak Európában. A directorium megbuktatása által első konzuli állásba s ezáltal valóságos egyeduralkodói hatalom birtokába jutott Napoleon seregei győzelmet győzelemre halmoztak. A vesztett csaták sok áldozatot követeltek az ausztriai háztól, nem csoda, ha a sebesültek elhelyezése nagy gondot okozott a felsőbb katonai köröknek. Ez a körülmény késztette József nádort annak a tervnek a felvetésére, hogy a kőszegi árvaházat is katonai kórházzá alakítsák át. Először 1797-ben vetődött fel ez a gondolat. Az év augusztus 24-én megjelent az ország nádora Végh István tartományi kommiszszárius, egy orvos és egy sebész kíséretében az árvaházban. „Nem tudom, írja Várady prefektus, csak azért-e, hogy ezt az intézetet lássák, vagy pedig, hogy katonai kórházzá alakítsák át?" A prefektus nagyon jól sejtette, hogy mi készült az árvaház ellen s különösen az ebben az időben megszilárdult fegyelem újbóli meglazulása miatt aggódott, ha netalán katonai kórházzá tennék az intézetet.184 A féle183 Szomb. Püsp. Lev. 181 U. o. 7 97
