Vecsey Lajos: A kőszegi róm. kat. Kelcz-Adelffy Árvaház története 1741-1941 - A Szombathelyi Egyházmegye múltjából 1. (Szombathely, 1943)
I. fejezet: Külső történet
lem korainak mutatkozott, mert az egyiptomi hadjáratnak megszervezésével és végrehajtásával lefoglalt Napoleon egyelőre békét hagyott Európának s új sebesültek elhelyezésének nehézségeivel nem kellett számolni. Napóleonnak mint első konzulnak újabb győzelmei azonban újra kényszerű helyzetbe sodorták a birodalom országait, a sebesültek elhelyezése újra súlyos gondokat okozott. A kőszegi árvaház megint szóba került. Ekkor 1800 október 29-én a szombathelyi székeskáptalan, mint az árvaház kegyura, egyenesen a királyhoz fordult azzal a kérelemmel, hogy a kőszegi árvaházat ne tegyék katonai kórházzá. Kérelmüket a következőkkel indokolták: 1. feltétlenül erkölcsi veszéllyel járna a növendékeknek a katonákkal együttlakása; 2. bár az épület nagy, hely még sincs benne, mert 125 növendék lakja; 3. ha kiköltöztetnék a növendékeket, szétszórtan, a nevelés eszközeitől megfosztva lennének; 4. a konvertiták a visszaesés veszélyének lennének kitéve.185 Erre a tiltakozó feliratra Várady prefektus levele szolgáltatott okot, aki jelezte, hogy néhány nappal előbb egy sebészorvos jelent meg az árvaházban s miután megvizsgálta, beteg katonák számára kórháznak kijelölte.186 A káptalan közbenjárásának sikerében aligha nagyon bízott Várady, mert november 29-én magát Herzán Ferenc bíborost, a nemrégen kinevezett és felszentelt szombathelyi püspököt, akinek november 11-én volt a hivatalos instállációja,187 kérte meg hivatalos közbenjárásra. Levelében először köszönti a bíboros püspököt az árvaház nevében székfoglalása alkalmából, aztán jelzi, hogy itt a veszély, az árvaházat insurgens beteg katonák számára akarják lefoglalni s kórházzá átalakítani. Félti a konvertitákat s fél a fegyelem lazulásától. Bár hivatalos felszólítást nem kapott, minden jel arra mutat, hogy hirtelen akarják megszállni az intézetet.188 Herzán bíboros december 2-án kelt levelében az ország nádorához, József főherceghez fordult. Nagyon hangsúlyozza ebben a bíboros: bár a legnagyobb mértékben átérzi, hogy a sebesült katonák megfelelő elhelyezése és a róluk való gondoskodás, gyógyíttatásuk előmozdítása elsőrendű feladat, nem tudja elhinni, hogy az árvaházon kívül más alkalmas helyet ne lehetne a számukra találni. A városban is, meg azon kívül is vannak megfelelő épületek; ott van például a szentkuti zárda Váth közelében, alig lakik benne valaki. A kőszegi ház tele van növendékekkel, fölösleges hely benne nincs, ha mégis katonákat helyeznek bele, okvetlen testi-lelki veszélynek néznek elébe a növendékek. Ha meg kitelepítik őket, a gyermekek elvesztik nevelőiket, eltartásuk körülményesebb és költségesebb lesz s különösen a konvertiták fogják lelkileg nagy kárát vallani. Kéri a nádort, hogy most, püspöki kor-185 U. o. 189 U. o. 187 Dr. Géfin: A szombathelyi egyházmegye története. I. k. 190. 1. 188 Sz. Kápt. L. 98
