Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)

A székesegyház a bombázás előtt

Az oltáron szarkofág, amelyben Szent Rozália (f 1166) szobra van fekvőhelyzetben, ahogyan szicíliai barlangjában találták holta után. A fehér gipsszel bevont faszobor ismeretlen mestertől érdekes alkotása a XIX. század korai klaszszicizmusának.

Az 1710—1711. évi pestis dühöngése Szent Fábián és Sebestyén ünnepén kezdett alábbhagyni, azért a város lakói a pestis megszűntével fogadalmi kápolnát emeltek a nevezett szentek tiszteletére a piacnak ama helyén, ahol a pestis dühöngése idején az istentiszteletet tartották. Az 1817. ápr. 27-iki szörnyű tűzvész, mely a város nagy részét elhamvasztotta, a kápolnát nagyon megrongálta. Somogy püspök engedélyével a kápolnát, mely egyébként is alkalmatlan helyen állott, lebontották, s azóta a fogadalmi ájtatosságokat a székesegyházban, a Szent Sebestyén-oltárnál tartják.40

Második kápolna. Oltárán Maulbertsch mesterműve: Krisztus átadja a mennyország kulcsait Szent Péternek (Mt. 16, 17—19), és őt az Egyház fejévé teszi. Lépcsős emelvényen, apostolaitól körülvéve áll a kompozíció közepén Krisztus alakja mályvaszín tunikában és kék palástban, a balra előtte térdelő Péter apostolnak nyújtja a mennyország kulcsait, baljával pedig az égre mutat, ahol angyalok emelik magasra az újszövetség könyvén a szent kelvhet és ostyát. A két főalak közötti sötét háttérből a kedves tanítvány alakja bontakozik ki. Maulbertsch a kompozícióhoz — Kapossy János közlése szerint — a velencei G. 15. Pittoninak a Louvre-ban őrzött hasonló tárgyú képéből merített ihletet, nyilván P. Monaco egy metszetének közvetítésével. A festmény 1791-ben készült, munkadíja 170 forint volt.

Az oldalfalakon Szent Péter életének néhány eseménye: megtagadja az Urat; csodát tesz; fejjel lefelé keresztre feszítik.

42