Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)

A székesegyház a bombázás előtt

5.— A főhajó két oldalán az architravot tartó hatalmas korinthusi oszlopok között 3—3 csekély mélységű, egyenes záródású oldalkápolna nyílik magas ívelésű, félkörös lezárással, az oltárok fölött negyed köríves ablakokkal. Az oltárokat magas talapzaton álló kisebb korinthusi oszlopok fogják közre, amelyeket díszes koszorúpárkány koronáz; közöttük a márványozott, koporsó-alakú oltármenzák fölött domború, szürkés márványkeretben az egész falmezőt kitöltő képek. A koszorúpárkányon fehér stukkó-angyalkák ülnek s az ablakok félkörének zárókövét fehér stukkó telhőgomolyból előbukkanó angyalfejek koronázzák. Ez a kompozíció művészi mása annak a festői háromszögnek, amelyet a főoltár mindkét oldalán álló szoborcsoport a csillagsugaras glóriával alkot.

Vegyük sorra az oldalkápolnákat. Elöljáróban megjegyezzük, hogy oldalfalaikat Spreng festette ki vízfestéssel s ugyancsak ő készítette négy mellékoltár kis képét, darabonkint 60 forintért.

ÉSZAKI OLDAL.

Első kápolna. Oltárképe Nepomuki Szent János vértanúságát mutatja be. A prágai káptalan szentéletű kanonokját, a királyné gyóntatóját 1393-ban Vencel cseh király kegyetlenül megkínoztatta, majd a Moldva vízébe vettette, mivel nem volt hajlandó elárulni a gyónási titkot. Isten nyomban megdicsőítette hős vértanúját: alig hogy élettelen teste felmerült a habokból, ragyogó fény övezte körül. A szokatlan fény láttára az emberek ezrével tódultak a folyó partjára, a káptalan tagjai pedig megdicsőült társuk tetemét saját vállukon vitték a Szentkereszt-templomba. Az oltárkép alsó része a szent vértanúhalálát mutatja be. A képmező közepén felhőgomolyon megdicsőült arccal térdel

38