Géfin Gyula: A szombathelyi székesegyház (Szombathely, 1946)

A székesegyház a bombázás előtt

Szent István király és Keresztelő Szent János képeit óhajtotta az oltárok felett elhelyezni. Az 1791. év folyamán Maulbertsch megfestette a főoltár, a Szent Quirinus, Szent Márton és Szent Péter, Dorfmeister a Szent István és Keresztelő Szent János oltárok képeit.8

1791 tavaszán megtekintette a terveket baernkopf Ignác, Batthyány József hercegprímásnak tudós oldalkanonokja, a pesti központi papnevelde későbbi, első rektora s benyomásait ekként foglalta össze: „Az új székesegyház külső és belső díszének nagyszerűségét illetőleg biztosít engem Szily püspöknek az Isten házáért lángoló buzgósága; de ha a tervrajzból, amit láttam, következtethetek, azt állítom, hogy részeinek arányossága, elhelyezése, egyszerűsége és nemes ízlése révén tán a legelső lesz Magyarország összes templomai között.“0

A munka lázas iramban folyt. Szily hatalmas munkaerejét e cél szolgálatába állította. Színesen számol be erről Eölbei János a m. kir. udv. kamarához 1799. március hó 8-án küldött jelentésében: „Szily a napnak legnagyobb részét a munka ellenőrzésével, szemléletével töltötte. A pénztárat, vagyis a templom építésére szánt összeget mindenkor magánál tartotta. Komornikjának (aki a püspöki udvar házi kiadásairól is vezette a számadást) évi száz forintnyi fizetés ellenében kötelessége volt a munkások fizetése és az erre vonatkozó számadás vezetése. A püspöki portásnak 120 forint fizetés és a mesteremberekkel való szabad étkezés fejében az építési számadást kellett vezetnie és a szerszámokra, építési eszközökre kellett felügyelnie. Az urasági hajdúnak éppúgy mint a püspök többi alkalmazottjának ki volt jelölve a saját tevékenységi köre és feladata.. .“10

Nagy János, a szanvi poéta ékes szavakban festi Szily

14