Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
B. Thomas Edit: Savaria christiana
A mécsest nemcsak talpra állítva lehetett használni, hanem a kanócnyílás előtt lévő kis bronz fülecs és a Krisztus-monogram X-ének egyik átfúrt felső szára kis lánc befűzésével alkalmassá tette arra, hogy felakasztva is világítson. A legutóbbi tisztításkor a mécses belsejében a discus-olajtárolója és a lángnyílás közötti keskeny csatorna teljes eldugulását konstatáltuk. A tisztításkor jelentős nagyságú darabokban előkerültek a patinával szervülve az egykori kanóc maradványai is. A mécses díszítőelemei az ókeresztény szimbolikát tükrözik. A hétsugarú csillag, illetve nap, mely a világosságot (a mécses égő lángját) körülveszi, Krisztus-szimbólum. A Nap Krisztus a Sol Salutis jelképe. A bárány maga Krisztus, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit. És hogy a tárgy értelmezésekor a jelképes ábrázolásokban járatos keresztény hívők még biztosabban felismerhessék az ábrázolást, jelvényét az XP-ból képzett Krisztus-monogramot fején hordja. Az Isten Bárányának sok hasonló ábrázolását ismerjük. A kaszaházival egészen rokon a Szombathelyen és Zágrábban talált két mécses XP monogramos báránya. Katakombák falfestménye, bazilikák mozaikjai megőrizték ezt a szimbólumot, melynek feltehetően apokaliptus tartalma is volt. E mécsesek formáját és jelvényeit az arianus kereszténységgel szemben álló ortodox szimbólum-világból merítették. Mécseseink korhatározását az V. században jelöljük meg. Részletes meghatározásukat külön publikációban tervezzük közreadni. KISMÁKFA EZÜST PATENA ÉS KEHELY. 1928-ban került felszínre Kismákfán, a falu Nagymákfa felé eső szélén, a homokbánya területén fekvő homokdombból bányászás közben Büki Imre házépítésekor egy ezüst tányérka, pohár és csat. Hosszú és viszontagságos úton került be végül is az ezüst tányérka a Magyar Nemzeti Múzeumba. A lelet és a helyszínen végzett hitelesítő ásatás publikációja részletes feldolgozás alatt van. Rövid ismertetésünket mégsem hagyhatjuk ki a Szombathelyi Egyházmegye ókeresztény emlékeit összegyűjtve bemutató feldolgozásunkból. A patena nemcsak Pannonia, de az egész korai keresztény világ különösen figyelemre méltó emléke. Átmérője 9.8 cm magassága 1.3 cm fenékátmérője kb. 5.3 cm anyaga ezüst, súlya 42.00 gr. Őrzési helye: Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz. :74.3,1. A szimbolikus tartalmú díszítményeket a tányérka előlapján ütötték az ezüstbe. A lemezt feltehetően ólomlapra fektették, miáltal a beütött minták éles rajzolattal jelentkeztek. Az ábrázolások elkészítéséhez a következő beütőket használták: madár, hal, csúcsos háromszögletű motívum, egy nagyobb körkörös és egy pontkórös minta. A sugarakkal tagolt körkörös középpont is külön, nagyobb beütővei készült. Ezeknek az absztrahált megfogalmazású figurális és ornamentális mintáknak a segítségével tartalmában kifejező, művészi megfogalmazásában arányos, tiszta, áttekinthető képet sikerült alkotnia a tányérkát készítő ötvösmesternek. Nem volt könnyű a megrendelt tematikának megfelelően tagolni a tányér térbeosztását, illetve elosztani a motívumokat. 13 madár, 13 csúcsos motívum hegyére ütött pontkörrel képzett antropomorph, embert utánzó figura, hét hal hét körkörös pecsétlővel jelzett kenyér, hétsugarú csillag, illetve a középpontot képező sugaras rozetta. Az osztások száma 7, 13, nem tartozik a könnyen kiszerkeszthető tagolások közé. 33
