Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

B. Thomas Edit: Savaria christiana

re a VI—IX. sz.-ban lehet gondolni. Még további kutatásra váró tárgyi emlékek és nyomok az újjáépítés tényének feltételezését erre az időszakra valószínűsítik. Esetleg a karoling-kori templomnak lehetett az első Márton patrociniuma, hogy a XII—XIII. században újjáépülő templom ezt megtartva és tovább víve azután az az idő tájt különös tiszteletnek örvendő Szentháromság titulust a korábbi mellé felvegye.

Visszatérve Szt. Márton születéshelyének kérdésére, nagy a valószínűsége annak, hogy a középkori templom építésekor már megtalálták azokat a római

Szent Márton templom szentélye Szent Márton templom kriptája

falakat, amelyeknek hitelesítését és ásatását 1939-ben Paulovics I. elvégezte. Paulovics publikációjából kitűnik, hogy hatalmas, vastag falakat találtak. A kriptában ma is látható római kori apszis maradványai nem jellemzőek, építésmódjukban és kivitelükben a római kori magánházakra, hanem középületre utalnak. Az apsis ívéből következtetve egy nagyméretű korakeresztény bazilika lehetett a középkori templom előzménye. Az épület feltehetően romokban hevert, legalábbis részben, amikor falmaradványainak felhasználásával, de tengelyének eltolásával a koraközépkori templomot ráépítették. — A korakeresztény bazilika az ókeresztény temető területén épült fel. Erről a területről, a 2266 és 2268 hrsz.-ról, melyen a templom, kolostor és mai temető fekszik, került felszínre — mint már említettük — a legtöbb keresztény tartalmú feliratos kőemlék, bizonyságul arra, hogy a III—IV. századi keresztények e területen temetkeztek. A nagyméretű ókeresztény bazilika előzményét ennek a temetőnek egy korábbi épületében kell keresnünk, mely egy cella memoriae, vagy egy kis martyrion le74