Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Pataki László: A szombathelyi egyházmegyei könyvtár története

Bevezetés

Savaria - Szombathely

A Stájer Alpokhoz keletről csatlakozó dombok koszorúzta lapály ősidőktől kezdve megfelelő alkalmat nyújtott emberi letelepedésre. Már az újabb kőkorszak emberétől maradtak fenn emlékek. A kelta őslakosságú vidék kereskedelmi fontossága egyre növekszik. Hadászati szükségszerűségből pedig a rómaiak elhatározzák a pannon föld megszállását.

Claudius császár 43-ban megalapítja Colonia Claudia Savaria néven az új várost, Szombathely ősét. Pompás virágzás évszázadai köszöntének Savariára. Császári palota, pogány templomok, nagyszerűen karbantartott utak találkozási pontja, az Alpes lábától friss vizeit hozó aquaeductus, theatrum, amphitheatrum, Isis-szentély: ezt mind magáénak mondhatta a város. Itt kiáltották ki a légiók Septimius Severust császárrá, szívesen időzött itt Marcus Aurelius.

Hunok pusztítják el a várost, földrengés teszi tönkre a palotákat, az egykori Savariából Stein am Anger lesz, azaz kő a pusztaság mellett. Ezt is túlélte a város, kiheverte az avar, germán, frank uralmat is, hogy a középkorban Sabaria civitas néven, a győri püspök birtokaként új életre keljen. A törökvész elől ideköltözik a XVI. században Vasvárról a káptalan és a vármegye a hiteleshelyi levéltárral, lassan-lassan újra fejlődik a város.

Mindezek mellett, a sok változás közepette is megmaradt a topográfiai identitás, a helytörténeti kontinuitás. Földrajzilag is, öntudatban is. Ahol ma a római kor emlékeit mutatják az ásatások, és pontos térkép igazolja az ősi Savaria centrumának helyét: ettől néhány méterre épül a XVIII. századi új városközpont, itt emelkednek a századvégi barokk, remek új alkotásai: a császári palota romjainak és Szent Quirinus bazilikájának, valamint a középkori várfalnak tőszomszédságában helyezkedik el napjainkban is az Egyházmegyei Könyvtár, hirdetve Savaria-Szombathely kultúrájának erejét, lakosainak múltba vetett öntudatát és jövőbe néző élni akarását.

I. A Könyvtár alapítása

Jelen fejezetben szólni kívánunk: A) milyen szükségletek hívták létre az Egyházmegyei Könyvtárat? — B) a könyvtár megalapításának jelentőségéről és vetületéről a könyvkultúra, — C) a könyvtárkultúra szempontjiából, — végül D) a könyvtár megindulásának szerepéről az egyetemes kultúrában.

433