Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

magyar püspöknél kezdte működését, az utóbbi Kismartonban volt Haydn tanítványa, hegedűse, helyettese, majd a karmesterségben utóda.

125. Feilerer, G.: Geschichte der katholischen Kirchenmusik, Freiburg 1939. 139— 140. 1. — Továbbá Ursprung i. m. 253—254. 1. — A magyar egyházi zeneszerzők életadatait 1. a Szabolcsi—Tóth: Zenei Lexikon (Bp. 1965.) megfelelő helyein.

126. Hout—Pleuroux, P.: Histoire de la Musique Religieuse, Paris 1957. 274. 1.

127. Radványtól szerzett szóbeli felvilágosítás alapján. — A „Magyar Kórus” kiadásában megjelent kórusművek jegyzékét szükségtelennek tartjuk közölni. Minden művészi előnyük mellett nem lehet tagadni, hogy az újdonság erejével szinte kizárólagosságra törekedtek, s kórusaink többségének repertóriumát azonos nevezőre hozták, uniformizálták. így lényegében minden kóruson egyformán megtalálhatók.

128. „Occasione hujus Visitationis gravamina habuit (Czosel) sequentia Primo: quod Tympana propriis sumptibus comparata gratis ad Chorum dederit. — Secundo: Cetera Musicalia etiam propriis expensis comparare et congregare debeat..

A jegyzőkönyv 79. lapján.

129. „Instrumenta Musicalia, Cordas, et alia requisita suis quasi impensis hucusque procurarunt (musici) pro Gloria Dei.” — Caput Septimum: De Musicis.

130. U. o.

131. 29. § De Instrumentis Musicis C. Ecclesiae Nostrae Sabariensis.

132. 6. § d) pont: Instrumenta Musica ad proprietatem Eccl. Cath. pertinentia sunt sequentia.

133. L. a 25. jegyzetet.

134. L. a 30. jegyzetben.

135. Aigl, P.: Historia brevis venerabilis Capituli Cath. Eccl. Quinque-Ecclesiensis, Pécs 1838. 244—245. 1. — Továbbá Bárdos K.: Pécs zenéje a 18. században. A kiadás alatt álló kézirat 74—77. 1. — Kober szombathelyi orgonaépítő tevékenységére 1. Szigeti K.: Orgonák és orgonaépítők Szombathelyen (Vasi Szemle) 1964. 4. sz. 586. 1.

136. Dorner Albert Gáspár életére és munkásságára lásd Szigeti K.: Orgonák és orgonaépítők Szombathelyen (i. m.) 586—589. 1. — Továbbá U. a.: Dorner Gáspár Albert szombathelyi orgonaépítő mester élete és munkássága (Vasi Szemle) 1969. 2. sz. 288—299. 1.

137. Fiadé, E.: Der Orgelbauer Gottfried Silbermann, Leipzig 1926. 5—27. 1. — Különösen a 15. 1.

138. Részletesebben lásd Szigeti K.: Halper János (1817—1888) orgonaépítő mester élete és működése (Soproni Szemle) 1972. 1. sz. 317—320. 1.

139. Géfin Gy.: A szombathelyi székesegyház, i. m. 69. 1.

140. Káptalani Kis-levéltár C. 103. alapján idézi Szigeti: Orgonák és orgonaépítők Szombathelyen i. m. 586. 1.

141. U. o. 587—589. 1.

142. Surányi Bélának, az orgona elpusztulásakor a káptalan orgonistájának szíves közlései alapján. Pótolhatatlanul fontos közléseit ezúton is megköszönjük.

143. Ádám József szíves közlése alapján.

144. Szt. Flórián római katona a mai Ausztria területén szenvedett vértanúságot a Diokletián-féle keresztényüldözés idején. Fiatal korában a legenda szerint megmentett egy égő házat. Ezért a tűzkárosultak védőszentjének tisztelték Ausztriában. Kultusza onnan terjedt el Magyarországra. — Reclams Lexikon der Heiligen und der biblischen Gestalten, Stuttgart, 2. Aufl. 1970. 199—200. 1.

145. Kunc i. m. 92—94. 1.

146. A pestis tetőfokán a plébános, Vargyassy András elhagyta a várost. „Azért elvégeztetett, hogy köll írni püspök úr eö Nagyságának (ti. Győrbe,) hogy... más plébánost adjon, semhogy annyi lölkök gyónatlanul meghaljanak.” — Kunc i. m. 118. 1.

147. Kunc i. m. 117—118. 1.

148. Kunc i. m. 189—190. 1.

149. U. o.

150. Kunc, i. m. 141. 1.

151. Szt. Rókusi főleg a német nyelvterületen tisztelték védőszentként. Bécsben is megépült a Szt. Rókus templom, Pesten a Szt. Rókus kápolna. — Reclams i. m. 437—438. 1.

152. Kunc i. m. 118. 1.

411