Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
153. U. o. 174. 1. 154. Protocollum Perceptionis Cassae Domesticae et Erogationis ab anno 1787 usque 1788. Az id. hely 1787. No. 11. — De ugyanott más évekre is megtaláljuk ezt a kiadási tételt. — Továbbá Tanácsülési Jegyzőkönyv 1813. 46. 1. — 1814. 173. 1. és számos más helyen. — Vasm. Lt. 155. Építőjeként gondolhatunk az 1735-ben Regensburgban született, de már 1761 óta Szombathelyen működő Hierenschrot János Miklósra, aki 1768. február 11-én halt meg Szombathelyen 33 éves korában, (özvegye fiával együtt Sopronba költözött) — Kádár—Horváth—Géfin i. m. 157. 1. és Békefi: Adatok Szh. zenetörténetéhez, i. m. 371. 1. — Valamint a szombathelyi plébániai anyakönyvek alapján. — Ha az orgona csak a kápolna újjáépítésekor vagy azt követően készült, akkor a kőszegi Jetter János Jakab mesternek tulajdoníthatjuk annak építését. — Szigeti: Régi magy. org. Kőszeg, i. m. 26. sk. 1. 156. Tanácsülési jegyzőkönyv 1813—14. 210. és 223. 1. — Vasm. Lt. 157. A tűzvész drámai leírását 1. Kunc i. m. 184—188. 1. 158. Tanácsülési jkv. 1816—18. 324—325., 376. és 405. 1. 159. Városi Jegyzőkönyv 1836—37. 7. 1. 21. sz. 160. U. o. — A helyet idézi Békefi: Adatok Szh. Zenetört. i. m. 370. 1. 161. Kálvária Számadásai Fasc. 5. Nr. 39. Erogatio 1776. 10. Febr. — Vasm. Lt. 162. U. o. Fasc. 6. Nr. 54. 163. Városi Jegyzőkönyv 1813—14. 210. 1. — L. még Szigeti: Dorner G. A. i. m. 292. 1. 164. Városi tanácsülési iratok. Fasc. 142—143. — Vasm. Lt. 165. U. o. 166. Schematismus Sabariensis Szombathely 1972. 44. 1. 167. Visitatio Canonica Szilyana 1780. 132—133. 1 .— Kálvária Számadási Fasc. 6. Nr. 65. skk. — 1817 nagyböjtjében pl. Irlinger Károly iskolamester kapja a várostól az orgonálásért a díjazást. 168. Somogyi Z.: A középkori Magyarország szegényügye, Bp. 1941. 28—29. 1. 169. U. o. 101. 1. — Horváth Tibor Antal az ispotály védőszentjének Szt. Andrást mondja. (Kádár—Horváth—Géfin i. m. 114. 1.) — Állítását Takács Ince megcáfolta. (A szombathelyi Ferences rendi templom és rendház története, Vasi Szemle 1966. 128. 1. 56. jegyzet.) — Arra nem gondolhatunk, hogy Páduai Szt. Antal lett volna az ispotály eredeti védőszentje. Amikor ui. a ferencesek 1360- ban letelepedtek Szombathelyen, az ispotály már rég elhagyott volt, romladozó állapotban. Cséppet sem valószínű, hogy alapításakor Páduai Szt. Antalnak már kultusza lett volna Szombathelyen. 170. Meg kell jegyeznünk, hogy Kunc i. m. 398. lapján az ispotály vezetőit minoritáknak mondja. Bizonyítékot azonban nem hoz fel állítása mellett. — A kérdésben 1. még Borsa G.: A Szent Antalról nevezett ispotályos rend Magyarországon terjesztett nyomtatványai (1505—1506) — Az Orsz. Széchényi Könyvtár Évkönyve 1961—62. Bp. 1963. 223. skk. lapok. 171. Karácsonyi J.: Szt. Ferencz Rendjének története Magyarországon 1711-ig, I—II. k. Bp. 1923—24. — I. k. 284. 1. — Az alapítás történetét részletesen ismerteti Takács i. m. 112. skk. lapjain. A pecsétre vonatkozóan u. o. 122. 1. — Takács Ince a templom korai Szt. Antal patrociniumát Páduai Szt. Antalnak tulajdonítja, — a fentebbiek alapján szerintünk tévesen. — Lásd még Kunc i. m. 87. 1. 172. Takács i. m. 112—113. 1. — Kunc i. m. 349—350. 1. 173. Szigeti: Denkmäler d. greg. Chorals i. m. 132. 1. 174. U. o. 143—147. és 155—157. 1. 175. Kunc i. m. 399. 1. — Karácsonyi i. m. I. k. 295. 1. — Takács i. m, 123, és 235, 1, — 176. Karácsonyi i. m. I. k. 286. 1. 177. Rendtartományi Szabályzat III. fejezet 8. és 9. pontja. — önkéntes zenészek közreműködésére Szombathelyen a rendi kiadások között többször találunk konkrét utalást. így pl. 1678. augusztus 2-án (Procinkula ünnepe) „Pro tubicinis et tympanistis Ft. 5.” — 1778. június 14-én (Szt. Antal ünnepén) „Musicis occasione solemnitatis S. Antonii FI. 4.” — 1785. január 3_án, szentségimádás napján „Musicis pro die adorationis Fl.”. 178. U. o. V. fejezet 9. pont. 179. Papp G.: Kájoni János orgonakönyve, Bp. 1942. (Különlenyomat a Magyar Zenei Szemle II. évf. 5. számából) 2—3. 1. 180. A pálosok barokk korális énekeinek több kötetét találjuk a budapesti Egyetemi 412