Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
lomokat. Tormásy 33 plébániát látogatott meg. Ebből 32-ben már felszentelt katolikus pap plébánost talált, csupán Peoölben volt még licentiatus.553 Az eredmények biztosítására és törvényesítésére az 1681—i soproni országgyűlés 26. törvénycikke kimondta, hogy a királyi Magyarországon minden vármegyében csupán két ún. artikuláris helyen szabad a protestánsoknak templomot építeniök. Talán ennek is köszönhető, hogy amikor Kazó István 1697—98- ban végiglátogatta Vas megyét, a legtöbb helyen már rendezett katolikus hitéletet talált. Megakasztotta azonban ezt a fejlődést, sőt visszafordította II. Rákóczi Ferenc kuruc szabadságharca. Bár Rákóczi buzgó katolikus volt, katonáinak kilentized része a protestánsok közül került ki. Ezek a szabadságharc jogcímén vallásuk szabadságáért küzdöttek, és hihetetlen, puszítást végeztek a katolikus plébániákon. A szatmári béke 1711-ben visszaállította ugyan a soproni országgyűlés 26. törvénycikkének érvényét, de az a gyakorlatban már nem volt megvalósítható.554 A protestánsok térhódításáról megdöbbentően számol be Scacchi Ferenc vasvári prépost és főesperes 1713—14-es vizitációja. Vas megye négy esperesi kerületéről (Kemenesalja, Hátság, Őrség és Tótság) ezeket írja: „Megjegyzendő, hogy az egész Kemenesalján nincs egyetlen katolikus plébános, csak Dömölkön a bencés apát és Kasza János. Hasonlóképpen nem találtam papot az egész hegyháti kerületben, kivéve a vasvári domonkos atyákat. Ugyanígy az egész Őrségben egyáltalában nem találtam sem plébánost, sem katolikus licentiatust.”555 Ezek szerint a 18. század elején Vas megyének csak a Rába és a Stájer határ közé eső viszonylag kis részén tengődött a katolikus Egyház. Alig lehetett jobb a helyzet Zalában, bár arról ilyen pontos éntesüléseink nincsenek. A végső megoldást III. Károly királynak 1731-ben kiadott Carolina Resolutio-ja hozta meg. E szerint minden olyan templomot el kellett venni a protestánsoktól, amely nem szerepel az 1681-i soproni országgyűléstől felsorolt artikuláris helyek listáján.556 A Carolina Resolutio végrehajtása után az Egyház hihetetlenül gyorsan megerősödött az egyházmegye területén. Amikor pár évtized múlva 1754—58 között Batthyány József újra végiglátogatta az egyházmegyét, ugyanazon Vas megye területén mindenfelé megszervezett, betöltött plébániák fogadták, katolikus iskolamesterek működtek, s az egyházközségeket anyagilag is megalapozottnak találta.557 A sokat zaklatott egyházközségekben a középkori vallásos élet folyamatossága természetesen megszakadt. A katolikus hitélet nélkülözte a tiszeletreméltó hagyományt. A barokk lelkiség sokban különbözött a középkor szellemétől. Az új lelkiséghez meg kellett találni az új külső kifejező formát. Egyszóval meg kellett szervezni a barokk vallásosság kereteit, sajátos liturgikus szertartásait, jámbor áj tatosságait. Ennek kialakítására kezdetben nem jött felülről intézkedés. A lel'készkedő papság az igények és lehetőségek szerint irányította híveinek vallásos életét. Jákon pl. Batthyány Ignác egri kanonok, jáki apát, a későbbi nagynevű erdélyi püspök 1773-ban föld-alapítványt tett a jáki plébános és iskolamester számára, hogy annak fejében az általa elrendelt vasár- és ünnepnapi istentiszteleteket végezzék :558 Délelőtt: V2 10-kor szentbeszéd, utána énekes szentmise. 390
