Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
vei, másrészt a család igen sok kiváló férfiút adott a magyarságnak, családfájukat kissé részletesebben ismertetjük.506 Őseik az Örs nemzetségből származnak, akiknek ősi birtokuk Kővágóőrs volt. Zsigmond király adta nekik a fehérmegyei Batthyány birtokot, s erről nevezték a családot Batthyánynak. Mátyás király hozta az első Batthyányi Vas megyébe, ahol Batthyány Boldizsár főispán lett, majd 1484-ben Kőszeg várkapitánya. (+1520) Két fia közül II. Boldizsár 1528-ban fiatalon meghalt, 1.Ferenc horvát bán (1497—1566) pedig gyermektelen volt. Ezért örökösévé bátyjának, II. Boldizsárnak fiát, I. Kristófot tette. (+1570) I. Kristóf fia volt III. Boldizsár (1543—1588), aki a szigetvári hősnek, Zrínyi Miklósnak evangélikus leányát, Dórát vette feleségül. Kedvéért ő maga is áttért az új hitre. Egyetlen fia, II Ferenc (1573—1625) „a legkeményebb protestáns” kapta meg Rudolftól Körmendet és a bárói rangot. Mivel a család ekkor már Németújvár, Rohonc és Szalónak birtokosa volt, Körmendet egy évszázadon át csupán mellékes várközpontnak tekintette. Mindazonáltal a város sorsa az ő kezükbe volt letéve. A protestánsok Körmenden korán megerősödtek, és 1590-ben elvették a katolikus ősi Szt. Erzsébet templomát. Ezzel Körmenden teljesen megszűnt a katolikus plébániai hitélet.507 Még jobban erőre kaptak, amikor a „legkeményebb protestáns” kezébe került a város. De gyökeresen megváltozott a helyzet fia, I. Adám (1609—1659) idején. II. Ferenc halála (1625) után a 16 éves Ádám a bécsi udvarba került, ahol II. Ferdinánd ekkortájt indította meg a katolikus restaurációt. 1630-ban I. Ádám is visszatért az ősi hitre, a királytól pedig elnyerte a grófi címet. Két fiában a Batthyány család két ágra szakadt. II. Kristóf nevű fia (+1685) hercegi rangra emelkedett, s elindítója lett a hercegi ágnak. Kristóf fia, II. Ádám (1662—1703), az országbíró résztvett Budavár felszabadításában. Ő vette feleségül a kihaló osztrák Strattmann főúri családnak utolsó tagját, Eleonórát. Vele a hercegi ág a Batthyány—Strattmann nevet vette fel. II. Ádám fia, Batthyány—Strattman Lajos (1696—1765) nádor 1716-ban Körmendet tette meg a családi majorátus székhelyévé. Ezzel kezdődött Körmend felemelkedése. Lajos jóbarátságban állott Savojai Jenővel, a kiváló hadvezérrel, aki éppen ekkor harcolt a törökkel Magyarország végső felszabadításáért. Amikor Lajos nádor a körmendi kastély építését tervezte, állítólag Savojai Jenő segített neki a tervezésben. Való igaz, hogy a körmendi kastély sok tekintetben hasonlít Savojai Jenő 1702-ben épült ráckevei kastélyához.508 A mélyen vallásos Batthyány—Strattman Lajos 1731-ben a körmendi templomot is újjáépítette, amelyet a rekatolizáló I. Ádám már 1643-ban visszaadott a katolikusoknak. De magában a várban is építtetett kápolnát, amelyet a Szeplőtelen Szűz tiszteletére szenteltetett fel. Lajosnak dédunokája, Fülöp herceg 1831-ben a város főterén felállíttatta a ma is meglévő klasszicista Immaculataszobrot.509 Batthyány—.Strattman Lajosnak másik fia József (1727—1799), aki előbb szombathelyi, majd pozsonyi prépost volt. 1759-ben erdélyi püspök lett, 1760- ban kalocsai érsek, 1776-ban esztergomi érsek s végül 1778-ban bíboros. Vele tanulmányokban többször találtoztunk, egyházlátogatását ismételten idéztük. Most térjünk vissza a családnak I. Ádámtól származó másik, grófi ágára. I. Ádámnak másik fia, II. Kristófnak testvére volt I. Pál gróf. (+1674). I. Zsigmond (+1728) nevű fián keresztül ötöd fokon leszármazottja Batthyány Lajos (1806—1849), az első magyar miniszterelnök, míg I. Zsigmond másik gyerme382
