Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
kén keresztül negyed fokon leszármazottja Batthyány Ignác (1741—98) erdélyi püspök, a gyulafehérvári híres Batthyány-könyvtár alapítója. — A Batthyány család 1945-ig bírta Körmendet. A ZENEI ÉLET A 16. századtól kezdve, de főleg a 17—19. században főuraink versengtek a minél nagyobb létszámú zenei együttesek, főleg fúvósok szerződtetésében. A hangszeres zenészek tartása tekintélyi kérdés volt az előkelő udvarokban. A Batthyányak udvara mindenkor híres volt zenei életéről. III. Boldizsárnak orgonát készített a körmöcbányai orgonaépítő, Burián Mátyás.510 II. Ferencnek 11 tagú zenekara volt. Fiának, a katolikus hitre visszatérő I. Ádámnak 1658-ban 16 tagú együttes állott rendelkezésére udvarában. Volt köztük 3 hegedűs, 1 hegedűinas, 7 trombitás, továbbá sípos, dudás, lantos, cimbalmos.511 Bár az ilyen főúri zenekarok elsősorban reprezentációs célt szolgáltak, világi szórakozásokon játszottak, az ünnepi fényt emelték, de alapul szolgáltak egyes helyeken a magas művészi zenélés, sőt az egyházi muzsikálás számára is.512 Ezt bizonyítja Körmenden a templom kórusának ismételten jegyzőkönyvbe foglalt leltára. Az 1801-ben végzett Herzan-féle vizitáció alkalmával 1 nagyhegedű (brácsa?) 3 tuba, 4 üstdob, 2 dobverő volt a kóruson. 1831-ben 3 tuba és 4 üstdob.513 Zenekaros templomi istentiszteletre utal az a 18. századi istentiszteleti rend, amelyet a Herzan-vizitáció jegyzőkönyvében találunk. Eszerint vasár- és ünnepnap délelőtt a következő szertartások voltak: 7-kor (télen fél 8-kor) csendes szentmise. fél 10-kor énekes nagymise. Utána magyar vagy német szentbeszéd. Délután: 3-kor hitoktatás váltakozva német vagy magyar nyelven, utána Szentolvasó mondása, majd az énekkar a Lorettói litániát énekelte. Mivel Batthyány—Strattmann Lajos a megyéspüspöktől engedélyt szerzett, hogy házilelkésze a család számára vasár- és ünnepnap a várkápolnában misézhessék, így a Batthyányak csak a nagyobb ünnepeken jelentek meg a templomban. Ilyenkor házi ének- és zenekaruk minden bizonnyal ott szerepelt a nagymisén.514 A templom mindennapi zenei életét a kántor-tanító ill. iskolamester irányította. Kazó egyházlátogatásakor Szentgotthárdi György volt az iskolamester. 1756-ban Talabéri Ferenc nevével találkozunk.515 1801-ben Holtzapfel Márton volt kántortanító. Ausztriában, Wagramban született. Tanítói képesítését Győrben szerezte meg. Keresztesen kezdte tanító pályáját, majd Körmenden lett segédtanító. 1791—1801-ig közigazgatási területen tevékenykedett, mígnem 1801. április 24-én átvette Körmenden az iskolamester és orgonista-kántor munkakörét. „Magister figuralista” néven szerepel, ami azt mutatja, hogy az ő idejében többszólamú ének- és zenekar működött a templomban, amit a fentebbi leltárak is bizonyítanak.516 Magassy Antal 1787 körül Szombathelyen született. 1811—12-ben Celldömölkön, két évig Vasváron, majd 1814—31-ig Körmenden volt iskolamester.517 Utána Schmall Ferencet ismerjük a 19. század első feléből, továbbá Seidemann Ferencet, aki 1873-ban mondott le főtanítói állásáról.518 A 19. század végén 383
