Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

VI. FEJEZET

A várkastélyok szerepe az egyházmegye zenéjének történetében

A szombathelyi egyházmegye területén sok községben találunk kisebb-nagyobb főúri lakot, kastélyt, amelynek egykori urai egyúttal kegyurai voltak a község templomának. Mint ilyenek bőven gondoskodtak a reájuk bízott egyházról, esetleg orgonát ajándékoztak ill. építtettek, de ezen túlmenően az egyházzenére nem gyakoroltak más hatást.

Ezzel szemben néhány fontosabb központban a várkastély ura virágzó zenei életet teremtett saját udvarában, amiből valami kiáradt a kegyurasága alá tartozó templomra is. Ezek a várkastélyok jelentős szerepet játszottak az egyházmegye zenei életében. Két ilyen központ esik ma a szombathelyi egyházmegye területére: KÖRMEND és SÁRVÁR.

Körmend egyházi zenéje

KÖRMEND MÚLTJÁBÓL

Mint régi váraink legtöbbje, Körmend (Arx Körmend) is a tatárjárás utáni széleskörű várépítési mozgalomnak köszönheti keletkezését. Királyi birtok és vár volt. 1328-ban Körmend „civitas” néven szerepel, bár ez ekkor még nem szükségképpen egyértelmű a fallal körülvett királyi várossal, a „civitas regia”val.soi

Zsigmond király csakhamar kiengedte kezéből Körmendet, s a 14. századtól egymást váltották a vár és város birtokosai. Végül 1605 vagy 1606-ban Rudolf király Batthyány Ferencnek, a dunántúli hadak fővezérének adta, mivel a Bocskai-féle felkelés idején kitartott a király hűségében.505

Mivel a Batthyány név nagyon szorosan összeforrott Vas megye történeté381