Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
Kőszeg egyházi zenéje az újkorban ÁTHAJLÁS AZ ÜJKORBA Kőszegen a felvilágosodás első jele a feloszlatott jezsuita Rend tagjainak távozása. Helyüket a gimnáziumban négy éven át a szombathelyi világi papság foglalta el, majd 1777-ben a piaristák vették át a gimnáziumot és kollégiumot.374 Pontosan ugyanebben az évben jelent meg a közoktatás új alapokmánya, az osztrák mintára készül „Ratio educationis”, amelynek feladata volt, hogy az oktatás irányítását állami felügyelet alá helyezze. (L. fentebb Szombathely zenetörténetével kapcsolatban.) A Ratio educationis a jezsuiták erősen humanista beállítottságával szemben haladóbb jellegű, gyakorlatiasabb természetű iskolázást kívánt. Ennek első gyümölcse Kőszegen az ipari tanulók számára 1798-ban megszervezett „rajzoló iskola”. Az iskola első mestere, Schubert Károly Lőcséről jött. Ö készítette 1808-ban Kőszeg legszebb rajzmetszetét.375 Igénnyé vált a felnőtt társadalom felvilágosult továbbképzése. Hazánkban gr. Széchényi István szorgalmazta mindenfelé kaszinók, színházak, olvasókörök alakítását. Kőszegen már 1816-ban terveztek színházat az Öregtoronyban, de megvalósítására nem került sor. Az Olvasó Egylet 1833-ban alakult meg. 1836-ban Reinhard Károly könyvnyomdát létesített. A szabadság eszméjének hatása alatt 1837-ben lebontották a bitófát, 1841- ben a pellengért. A zavartalanabb közlekedés és fejlődés érdekében 1778- ban megkezdték a városfalak áttörését, hogy átjárókat nyissanak, majd fokozatosan lerontották a falakat és bástyákat. A város élén 1843-tól polgármester állott a bíró helyett. 1844-ben megalakult Kőszegen az első takarékszövetkezet, majd 1845-ben az első kőszegi posztógyár. 1845-ben kezdtek tárgyalni a kőszegi vasút építéséről, amelynek megvalósítása azonban a szűk látókörűek kicsinyessége miatt hosszú időre elhalasztódott.376 A vallás terén II. József tört utat a szabadabb szellemnek. 1781. október 25-én kiadott türelmi rendeletével megengedte az összes nem katolikus felekezeteknek a templomépítést torony nélkül, és nem az utcafrontban, hanem udvarban. Kőszegen az evangélikusok a körvetkező évben telket vásároltak, és 1783-ban el is készült a mindmáig használt copf stílusú templomuk. Döntő rést ütött II. József az ifjúság vallási nevelésén. A vasár- és ünnepnapi közös diákmisét kötelezővé tette ugyan, és arra az ifjúságot a tanároknak kellett kísérni, sőt mise után parancsa értelmében az iskolában szentbeszédet kellett tartani az ifjúságnak, — de délután már „ki-ki maga szüleivel, avagy gazdájával fog Templomban az aitatosságra menni. Oskolanap az oskolai dolgok után fog az ifiúság dél előtt Szent Misét hallani. — Ezután minden aitatosságok, mellye'k eddig az oskolában voltak, elmúlnak: nevezet szerént a Nagyhétben tartandó aitatosság, deákul Exercitia spiritualia; melly napokban szokás szerént oskolában fog menni az ifiuság. Ezután a szokott holnapi gyónások és áldozások is elmúlnak; azonban a katekéták fogják az ifiuságot inteni, hogy legalább minden harmadik holnapban meg gyonyon. Innéd következik, hogy ezután minden gyülekezet azaz congregatio elmúlik. Tántzolás és más tréfás helyeknek nézése az ifiuságnak nem tiltatik. Kerülni kell mégis a botránko-352
