Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
zást... Tsapházokban való tántzna iárás niagy büntetés alatt meg tiltatik”. — II. József ugyanakkor az izraelita vallású ifjúság számára is megnyitotta a középiskolák kapuját.377 Nagy átalakuláson ment át a zened élet. II. József egyházzenei rendelkezése, amelyet 1783. február 25-én Bécs számára adott ki, majd 1786. február 18-án a vidék számára is kötelezővé tett, — Kőszegen nem éreztette hatását. A templomokban zökkenő nélkül folytatódott a barokk egyházzenei gyakorlat.378 De új zenei élet indult magában a városban. Már 1794-ben egyenruhás polgári énekkar, „Bürger Ghor” alakult. 1813-iban katonazenekart szerveztek. 1836-ban a helyi zenészek hangversenyt adtak.379 S ami a legfontosabb, 1840. április 1-én megalapították a „Hangász-Egyesületet”. — „Szabad Kir. Kőszeg városában 1840-ik évi april 1-ső napján zenetanoda alapítása ’s a’ társas élet kellemeinek előmozdítása végett egy egyesület alakult, melynek alább következő alapszabályai a’ nagyméltóságú magyar kir. helytartótanács 1840-ik évi sz. Mihály hava 29-én 31 379-ik szám alatt kelt, ’s ide.... alá iktatott kegyes intézvénye által jóváhagyattak,,” — olvassuk a „Kőszegi Hangász-Egyesület Alapszabályai”-ban.380 Az alapszabályok II. cikke így határozza meg az egyesület célját: „Az egyletnek főczélja a’ már létező zenetanodának további fentartása, — mellékczélja pedig hangversenyek által társaséleti ’s zenek ellenieket szerezni.” A „Hangász-Egyesület” felállításával a tornyosok elvesztették jelentőségüket. A toronyzenészek intézménye mindazonáltal nem szűnt meg. Kötelezettségük továbbra is fennállott, és a két templomban továbbra is ők szolgáltatták a liturgikus zenét. Igaz, hogy a tornyosok jórészt tagjai voltak a Hangász- Egyesületnek is és így a két zenei intézmény egymás közt keveredett, de a fejlődés és a jövő a Hangász-Egyesület és Zenetanoda javára hajlott. A tornyosok ötös létszámával szerűben a Hangász-Egyesületnek 1844-ben 19 aktív zenész tagja volt. Közülük 8 hivatásszerűen zenei pályán működött. Ezek:381 Nykodém János tornyosmester és Regens chori Berger Lőrinc városi orgonista Koller György előbb templomi tenorista, majd tanítómester, Wallner Ignác leányiskolái tanító, hangász Fiaigei Károly, Floigel Nép. János tenorista fia, hangász Plákovitz Ignác hangász Söpfler Antal hangász Wallner Pál hangász. A négy utolsó valószínűleg tornyos volt Nykodém János tornyosmester vezetése alatt, s azért mondja őket a névsor ,,hangász”-nak. A további aktív tagok (között is találunk hivatásos zenészeket: Gráf József, templomi basszus-énekes. Klügel József orgonaépítő mester Slamadinger Endre őrnagy, a pozsonyi Egyházi Zeneegylet tiszteletbeli tagja Orosz Károly nyug. őrnagy Eitner Ferdinánd ügyvéd Markbreiter Fülöp orvos-tanár Reichard Oszkár könyvkereskedő Roasz Vince 353
