Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
ünnepelték. Karácsony éjjel az ünnepi zsolozsmát mondták, majd az énekes éjféli mise következett. Nagyfbőjt péntekjein ún. „Miserere-ájtatosság”-ot tartottak, amelyen közreműködtek a zenészek is. Utána magyar szentbeszéd következett. Kellő ünnepélyességgel végezték a nagyheti szertartásokat. A föltámadási körmenetet 1738-tól kezdve a Kálváriáin tartották. Űrnap nyolcadában minden este 8 órakor kitett Oltáriszentség előtt a Mindenszentek litániáját imádkozták. A jezsuiták kezdték a rőti búcsújárást. Rőtön ui. a Szűzanya kegyképét tisztelték, ahová a Szt. Jakab templomból évenkint kétszer, Sarlósboldogaszszony ünnepén (júl. 2.) és Kisboldogasszonykor (szept. 8.) ment zarándoklat. A körmenet ilyenkor a fél 9Jkor bemutatott nagymise után indult. A jezsuitáktól megkezdett áj tatosságokat a Rend feloszlatása után utódaik, a piaristák is folytatták (némi időbeli módosítással), kivéve a kifejezetten jezsuita ünnepeket. Viszont többletként járult a korábbiakhoz a piaristák idején a nagyböjt péntekjein és a nagyhét egyik napján a szentséges mise, amely után elimádkozták Krisztus szenvedésének litániáját, majd a híveknek csókra nyújtották a szentkereszt ereklyéjét.369 Ez a gazdag liturgia és a sok ájtatosság nem kis elfoglaltságot jelentett a zenészeknek. Az alapításkor kötelességükké tették ugyan a két templom vasár- és ünnepnapi nagymiséjén és a délutáni vesperáson és litánián való közreműködést, de azóta az ájtatosságok száma megnövekedett. így pl. zenélniük kellett a vasár- és ünnepnapokon kívül az első hajnali misén (Roratén), Szt. Flórián ünnepén, június 13-án az Andalgó völgyben 1735-ben épült Szt. Antal kápolnában, de különösen is fényes istentiszteletet kellett tartani Szt. Imre ünnepén. Ilyenkor az énekesek és zenészek hivatalosak voltak a kőszegi plébános asztalához.370 Igénybe vették a zenészeket a két templom körül csoportosuló vallásos egyesületek is. (Mária-kongregáció, Krisztus szenvedésének kongregációja, Szentháromság-Társulat, Nepomuki Szt. Jários kongregáció.) Ilyenkor természetesen a kongregációk honorálták a zenészek közreműködését. Ugyanígy a jezsuiták is a rendi ünnepeiken való muzsikálást.371 A Kálváriára vezetett körmenetek és a rőti zarándoklatok alkalmával a zenészek a rézdobokat és a kis orgonát is magukkal vitték. A hangszerek felvitelének költsége rendszeresen szerepel a Templomszámadások között. Így pl. 1729. szeptember 8-án: „Röthre hogy az Processio mene, az Réz Dob hordozzanak attam — 11 és V2” Ft. — Vagy 1732-ban: „Processio fizettem az orgonának föl vitelétül, és réz Dob hordozzonak —,40”. — Ugyanebben az évben: „Kis Asszony napján az Röithi Processio Alkalmatosságával az réz Dob hordozzonák, úgy hat apró Zászló viselőknek —25.”372 — A piaristák lelkipásztorkodásának idejéből is hasonlókat találunk: „Portatoribus Organelli, et mensae in processione theophorica —21 x.” — „Tympanorum et organi portitoribus (!) Haydonibus —30 FI.373 Ez utóbbiból azt is megtudjuk, hogy a dobok és a kis orgona hordozói a városi hajdúk voltak. 351
