Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
A Belvárosban ment körbe a feltámadási körmenet. Az úrnapi körmenetet ugyanott tartották négy sátor-oltárral. Az Űrnap nyolcadába eső vasárnapon a Szt. Jakáb templomból indult ugyan a körmenet, de azt is a plébánia vezette. Szentséges körmenet szokott még lenni minden újhold-vasárnap, de a résztvevő hívek csekély száma miatt az 18154 vizitáció megszűntette. Különleges pompával ünnepelte meg a város május 4-én a Szt. Flórián körmenetet, amely nagyabb kört írt le a város területén. Amikor Lada György városbíró és felesége 1713—14-ben az első kis kápolnát megépítették a Kálvária-dombon Szt. Donátinak, a vihartól szenvedők védőszentjének tiszteletére, 1723-tól kezdve a Szt. Donát-Egylet a Szent tiszteletére július 2. vasárnapján körmenetet vezetett a Kálváriára.365 Ugyanezen évben (1723) deszkából kis Szentsír-kápolnát emeltek a Kálvárián, ahová 1727-től évenkint kétszer zarándokoltak fel, a Szentkereszt két ünnepén (május 3. és szeptember 14.). 1729—35 között Pálffy Miklós nádor más jótevők közreműködésével megépítette a mai Kálvária-templomot, s attól kezdve Szentkereszt ünnepén ide vonult a körmenet. A Kálvária-templomban ugyancsak Lada György állíttatott 1737-ben oltárt Szt. Donát tiszteletére, amelyen a szentkereszt ereklyéjét őrizték. Vele szemben a templom másik oltára Szt. Flórián tiszteletére volt szentelve.366 Nagyobb arányú zarándoklat ment augusztus 21-én Mariazellbe. Ennek költségeire külön alapítvány volt a Szt. Imre templom kiadásai között.367 A Szt. Jakab templomban: Gazdagabb volt a liturgia és a vele kapcsolatos sokféle ájtatosság a Szt. Jakab templomban. Mint szerzetesi templom, több pappal rendelkezett és az ünnep fényét mindig emelni tudták a kollégium ifjúságának közreműködésével. Papi segédlettel tartották a nagymisét a következő ünnepeken: Mindenszentek, Halottak napja, Szeplőtelen Fogantatás, Karácsony, Űjév, Gyertyaszentelő Boldogasszony, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat, Húsvét, Áldozócsütörtök, Templomszentelés, Pünkösd, Űrnap-vasárnap, Szt. Jakab, Nagyboldogasszony, Szt. István ünnepe. Ezeken a napokon vesperást is énekeltek, kivéve a Mária-ünnepeket, mert akkor zenés litániát tartottak. Ez a jelentés 1802-ből való. A korábbi évtizedekben, amikor még a jezsuiták működtek a Szt. Jakab templom mellett, ezekhez járultak a sajátos jezsuita ünnepek, mint Szt. Ignác, Xavéri Szt. Ferenc, Nepomu'ki Szt. János, és főleg Szt. Alajos ünnepe, amelyre a megelőző 6 vasárnapon előre készültek. Végül jezsuita szokás volt a prágai Kis-Jézus kilenceddel való ünneplése.368 A kántonhetek vasárnapján a délután 2 órai litánia helyett zenés vesperást tartottak, majd utána szentséges körmenetben megkerülték a város déli főterén 1712-ben emelt Szentháromság-szobrot. A körmenet után a Szt. Jakab templomban német, a Szt. Imre templomban magyar szentbeszéd hangzott el. (A hitoktatás helyett.) Ugyancsak vesperást énekeltek litána helyett Gyertyaszentelő Boldogaszszony (febr. 2.) és Nagyboldogasszony (aug. 15.) ünnepén s a megelőző délután. Ezek előtt a Mária-kongregáció prézese mondott szentbeszédet. Az egyházi év sajátos szertartásait is inkább a Szt. Jakab templomban 350
