Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
Kőszeg egyházi zenéje a barokk korban A KATOLIKUS RESTAURÁCIÓ A katolikus restauráció Magyarországon I. Ferdinánd (1526—64) uralkodása alatt kezdődött, amikor is Oláh Miklós esztergomi érsek a király engedélyével 1561-ben Nagyszombatban letelepítette az első jezsuitákat.314 De az engedékenyebb Miksa, majd a passzív Rudolf és utóda, a liberálisabb gondolkodású II. Mátyás uralkodása idején annál nagyobb lendületet vett az új hit minden felekezete. II. Ferdinánd (1619—37) vette fel újra a katolikus restauráció fonalát. Ö maga feleségével és nővéreivel együtt tagja volt a jezsuiták 1630-ban alapított pozsonyi Mária-kongregáoiójának. Fia, III. Ferdinánd (1637—57) pedig birodalmát a Szeplőtelen Szűz oltalmába helyezte és 1647-ben a bécsi „Am Hof” téren felállíttatta az Immaculata szobrát.315 Amikor II. Ferdinánd 1647A>en Kőszeget visszacsatolta Magyarországhoz és régi jogaiban megerősítette, a város küldöttsége ígéretet tett, hogy visszaadja a Szt. Jakab („öreg”) templomot a „pápistáknak”, csak a város „restituáltassék Magyarországhoz”.316 Kőszeg visszacsatolása megtörtént, de a város a templomot nem adta vissza a „pápistáknak”, sőt inkább fokozta a harcot a katolikusokkal szemben. Ekkor rombolták le (1653-ban) a Szt. Jakab templomnak még épségben lévő hét középkori oltárát. A mesteremberek közé nem vették be „pápistát”. Ha katolikus hívő halt meg, evangélikus prédikátor temette el. Katolikus legény nem vehetett el evangélikus leányt. így a katolikusok száma lassan 350 főre apadt.317 Keményebben fogta meg a katolikus restaurációt I. Lipót király (1657— 1705). Ürügyül felhasználta a Wesselényi-féle összeesküvést. Annak elfojtása után, 1671-ben kezdődött a protestáns templomok visszafoglalása, ha szükség volt, akár erőszakkal is. Kőszegen sok huzavona után 1671. május 14-én vette vissza az evangélikusoktól Szédhónyi György kalocsai érsék, győri püspök, valamint Pálfy Tamás nyitrai püspök, királyi kancellár a Szt. Jakab templomot és a vele szomszédos plébániát és iskolát.318 — Ettől kezdve az evangélikusok, magyarok és németek egyaránt a Szt. Imre vagyis az akkori magyar templomba szorultak. A temetői Szt. Katalin kápolnát lebontották, és annak anyagából megnagyobbították a magyar (Szt. Imre) templomot.319 1673. november 5-én azonban Széchényi György és Pálfy Tamás lefoglalták a magyar templomot is. Mivel ez a foglalás éppen Szt. Imre napján történt, azért az addig titulus nélkül lévő evangélikus templomot felszentelték Szt. Imre tiszteletére. Ez időtől fogva két katolikus templom volt Kőszegen: a Szt. Jakab a német, a Szt. Imre a magyar hívek számára.320 A templom nélkül maradt evangélikusok ügyét az 1681-i soproni országgyűlés 26. articulusa szabályozta. E szerint Vas megye területén két helységben, Nemesdömölkön és Nemescsón, mint artikuláris helyeken engedték meg az evangélikusoknak a nyilvános istentiszteletet. Ezeken a helyeken templomot is építhettek. A kőszegi evangélikusok így kénytelenek voltak kijárni Nemescsóra istentiszteletre.321 A Szt. Jakab templom visszafoglalása után Széchényi püspök Kuzmits Péter győri kanonokot nevezte ki plébánosnak. Kuzmits a kápláni teendők végzé341
