Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
sére ferences szerzeteseket vett maga mellé, remélve, hogy idővel letelepítheti a ferences Rendet Kőszegen. Ezt szerette volna a vár ura, Szédhy Péter is. Széchényi György azonban, mint máshol, úgy itt is a jezsuitákat pártfogolta, és 1675. január 12-én két jezsuita atyát küldött Kőszegre, hogy átvegyék a Szt. Jakab plébániát.322 A jezsuiták 1675—97-ig 22 éven át vezették a plébániát. Ezalatt 1677-ben megnyitották gimnáziumokat és kollégiumokat, amelyben közel száz évig, a Rendnek 1773-ban történt feloszlatásáig működtek. A plébániáról azonban 1697- ben a világi papság javára lemondtak.323 A TORONYÖRÖK ZENÉJE Széchényi György püspök szerződése ,a „Puncta Concordata”, amelyet 1675. október 22-én a plébánia újjászervezése ügyében a várossal kötött, felsorolja a templom személyzetét. A 6. pontban a város kötelességei között ezeket olvassuk: „Az iskolamesterek, harangozok, orgonisták, a plébánia templom számára szükséges énekesek szdkásos fizetése, valamint (a templom) fenntartása és megőrzése a város feladata, amint ez eddig is gyakorlatban volt.”32i A szerződésből kétségtelenül látszik, hogy a város 1675 előtt, nyilván már az evangélikus lelkészek idején is, rendszeresen fizette a templomi énekeseket, orgonistákat és az iskolamestereket, a magyart és a németet. — Sőt valamilyen hangszeres együttes is létezett és működött a templomok mellett, mert 1711-ben a „Schulmeister” 28 krajcárt vett fel a templom pénztárából hegedűhúrokra.323 Nagy lendületet adott a barokk egyházi zenének gr. Nádasdy III. Tamás, aki Kőszegen 1715-ben alapítványt tett városi toronyőrök szervezésére, akiknek feladatává tette a város két templomában való zenélést. Mivel a Nádasdy családnak fontos szerepe volt Kőszeg egyházzenéjének alakításában, kissé részletesebben ismertetjük családfájukat. A Nádasd nemzetség 1233-ban tűnik fel először, mint Nádasd és Sár birtokosa. A nemzetség különböző családjaiból a később fogarasina'k nevezett ág érdékel bennünket elsősorban. Már a 15. században feltűnt László, aki Hunyadi János seregében harcolt az osztrák Frigyes ellen. I. Ferenc 1492-ben páncélos lovasezred kapitánya volt. Fia, I. Tamás (1498—1562) horvát bán, majd nádor, Kanázsay Orsolyával kötött házassága révén óriási birtokot örökölt és Dunántúl leghatalmasabb ura lett. Ő tért át az új hitre, és vitte magával jobbágyait is. Ö szerezte meg a családnak 1553-ban a bárói cimet. — Testvére volt Kristóf, aki Ohoron János bárónak, a Jurisich család kihalása után a kőszegi vár zálogbirtokosának leányát, Margitot vette feleségül, s így a vár birtokosa lett. Kristóf fiában, II. Tamásban azonban 1620-ban kihalt a Nádasdyaknak ez a mellékága. I. Tamásnak a fia volt II. Ferenc (1555—1604), a törökverő „fekete bég”, Ö hívta össze csepregi birtókán a fentebb ismertett protestáns zsinatot. — Pál nevű fia (1598—1633) kapta meg 1625-ben a grófi rangot. Pálnak fia volt III. Ferenc (1621—71), az országbíró. Esterházy Anna Júliával kötött házassága előtt visszatért a katolikus vallásra. A Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1671-ben Bécsben lefejezték. Hátrahagyott 11 árvája közül 6 fiú volt, köztük Nádasdy III. Tamás (+1734), akiről most szólni akarunk.326 342
