Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
B. Thomas Edit: Savaria christiana
B. Thomas Edit SA VARIA CHRISTIANA BONAE MEMORIAE J. GÉFIN ET ST. PAVLOVICS QVI AMICI IN TVTELA ANTIQVITATIS CHRISTIANAE SAVARIENSIS FVERVNT A XVIII. század elején Szombathely nem tartozott Nyugat-Magyarország nagyobb jelentőségű városai közé. A város fejlődése és fellendülése akkor kezdődött el, amikor Mária Terézia Szombathelyen püspökséget alapít és a püspöki székbe felsőszopori Szily Jánost nevezi ki. Vele indul meg az az építő munka és kulturális tevékenység, mely Szombathelyt a legjelentősebb dunántúli magyar városok sorába emelte. — Szombathely vára ettől az időtől kezdve megszűnt a győri püspök tulajdona lenni. Szombathely várának, amely az új püspök befogadására lett volna hivatva, külső fala már romokban hevert, a belső várfal és a várkastély is rossz állapotban volt, amikor 1777-ben Szily püspöki székét elfoglalta. 1777. február 24-én kelt felterjesztésében köszönetét mond Mária Teréziának a kinevezésért. Jelenti egyebek között, hogy új palotát szándékozik építeni, mert a régi már düledezik. Már beiktatása után egy héttel szerződést köt Hefele Menyhért bécsi építésszel, akinek tervei szerint 1778-tól 1783-ig épül a rezidencia. Schoenviesner írja 1790-ben a régi várról, hogy az már elhagyatott, utolsó napjait éli, rövidesen földig leromboltatik, minthogy már áll a püspök új palotája és az új székesegyház alapjai is ki vannak jelölve. Szily 1791-ben teljesen lebontatja az ősi várat és vártemplomot, hogy anyagukat a székesegyház építéséhez használja fel. Érdekes a kor kettőssége. Egyrészt érdeklődése a régiségek felé fordul, másrészt a keze ügyébe kerülő régiségeket, templomokat, antik épületeket irgalmatlanul átformálja a maga ízlése szerint. — Ez alkalommal nem szabadulhatott a régiségkedvelő humanista sem korának, a barokk kornak minden épületet ledöntő, vagy építészetileg átformáló erőszakos, a múlton uralkodni vágyó áramlatától. Szily érdeklődése az archeológia, a klasszikus ókor és irodalom emlékei és maradványai iránt palotája belső kiképzésekor nyilvánult meg először. — Egészen természetes, hogy amikor szabadon rendelkezve magának rezidenciát épít, annak díszítésében jelentős szerepet juttat az ókori történet és az ókori kultúra egy-egy emlékének. Az építkezések alkalmával nagyon sok régi római emlék, 35
