Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
protestáns lelkésznek, Sorger Mihálynak prédikációját, és annak alapján megválasztotta Kőszeg német lelkészének, ,,Stadtpredikant”-nak. Mivel ekkor Álts személye már nem állott útjában, a Szt. Jakab templomot immár hivatalosan is lefoglalták a német ajkú evangélikusok. Sorger Mihály átvette a várostól a leltárba foglalt templomi szereket, amelyékre az evangélikus istentiszteletnél szüksége volt. A katolikus liturgikus könyveket viszont szétszedték, pergamen fólióit a városi könyvek és levéltári iratok borítására használták fel. A fentebb ismertetett kódextöredékek kivétel nélkül ennek a kornak jegyzőkönyveit borítját.308 Ismerjük Kőszeg város könyveinek 1614-.es lajstromát. A korábbi liturgikus könyvek ebben már nem szerepelnék. Talán a „Catholisch meszbuch” azonosítható a korábbi 10 misekönyv valamelyikével.309 A német ajkú evangélikusok a Szt. Jakab templomot hozzáalakították az evangélikus szertartások igényeihez. Az oltárokat egyelőre meghagyták, de a főbejárat fölött a gótikus ívek közé karzatot építették, amelyre Pretsch József pozsonyi orgonaépítővel 1611-ben orgonát készítettek.310 A kisebbségben lévő magyar protestánsok így kiszorultak a Szt. Jakab templomból és átvonultak a temetői Szt. Katalin kápolnába. Ezt 1595-ben az írások mint magyar kápolnát emlegetik.311 Mivel pedig a mind jobban terjedő új hit nyomán a magyar protestánsok létszáma megnövekedett, a kis Szt. Katalin kápolna nem tudta már befogadni őket, azért 1615-ben a Tanács elhatározta, hogy a „magyar natio” számára a Szt. Jakabhoz hasonló új templomról gondoskodik. Ekkor épült 1615—18 között a mai Szt. Imre templom.312 A 16. században a hitújításnak különböző változatai hullámzottak át a városon. Az egyes hitbeli kérdések a különböző felekezetekben még nem tisztázódtak. A bizonytalanságnak és a teológiai hitvitáknak akart véget vetni Nádasdy Ferenc (1555—1604), Sárvár ura, amikor közeli birtokán, Gsepreg mezővárosban 1591 nyarán zsinatra, kollokviumra hívta össze az ellentétes felékezetek képviselőit. Kőszeget Báthay István magyar prédikátor képviselte. A kétnapos zsinat lényegében az evangélikus Skultéti Szörény bártfai lelkész és a református kerületi püspök, Beythe István vitája volt. A vita eredménye az lett, hogy a két felekezet végkép elvált egymástól. Mivel ekkor Nádasdy az evangélikusok oldalán állott, birtokairól elűzte Kálvin követőit. Ennek nyomán Kőszegen egyeduralkodó lett az evangélikus vallás.313 340
