Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
eredeti Remete Szt. Antal titulust saját rendi szentjük, Páduai Szt. Antal patrociniumával. Ezt mutatja a kolostor 16. század eleji pecsétje is, amely Páduai Szt. Antalt ábrázolja.171 A szombathelyi alapítás idején a ferences Rendnek két ága virágzott. A szegénység terén megalkuvóbb volt a konventualista irány, míg a másik ág szigorúbban ragaszkodott a rendalapító szegénységi eszményéhez. Ez utóbbi irányzat követői voltak az observánsok. A magyar ferences provincia ekkor teljes egészében a szigorúbb, observans irányzathoz tartozott. A ferences provinciákat szervezetileg őrségekre, custodiákra osztották. A szombathelyi rendház a győri custodiához tartozott.172 A FERENCES EGYHÁZI ZENE A KÖZÉPKORBAN Bár a szombathelyi ferences templom középkori zenéjéről közvetlen adataink nincsenek, de ismerve a ferences Rendnek, főleg az observánsoknak központosított fegyelmét, biztos, hogy templomukban a gregorián éneklés virágzott. Azt is tudjuk, hogy a ferencesek nem az általában elterjedt ún. franko— román liturgikus könyveket használták, hanem a rómia pápai kúriában kialakult egyszerűbb és gyakorlatiasabb misekönyvet és breviáriumot, ill. az ezeknek megfelelő énekeskönyveket, Gradualét és Antiphonalét. Ezek kissé eltértek az európai általános gyakorlattól, de ugyanakkor egymás között minden ferences kolostorban tökéletesen egyformák voltak.173 Elég nagy számban maradtak ránk középkori hazai ferences énekeskönyvek. Azt is tudjuk, hogy az egyes magyar custodiák központjában virágzó könyv- ill. kódex-másoló műhely, scriptorium működött. Ezeknek sajátos írásmódja korábban a gotica fracta, a 16. századtól a gotica rotunda. A viszonylag egyszerű, vonalas iniciálé és főleg a négyzetes hangjegyírás, a notatio quadrata jellemzi a középkori ferences liturgikus énekeskönyveket.174 A mohácsi csatát (1526) követő zavaros időkben, a hitújítás küzdelmeitől sokat zaklatva, a ferencesek 1549—57 között elhagyták Szombathelyt. A KORABAROKK FERENCES EGYHÁZI ZENE Mialatt a ferencesek visszavonultak, azalatt a még tanácskozó trienti zsinat (1545—63) a reformok szorgalmazásával éreztetni kezdte áldásos működésének hatását az Egyház megújulásában. Ez alól Magyarország sem volt kivétel. A katolikus restauráció során Sennyei István győri püspök (1630—35) — maga is vas megyei születésű, — püspökségének mindjárt első évében, 1630-ban visszatelepítette Szombathelyre a ferenceseket. Ezt a Kismartonban székelő Esterházy Miklós nádor is szorgalmazta. A város ekkor sebtében rendbe hozta az elhagyott templomot és kolostort, majd 1630. szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén bevezette a ferences atyákat ősi rendházukba. A következő években Sennyei püspök, az ország kancellárja, saját költségén több éves munkával barokk stílusban átépítette a templomot, korszerűsítette a kolostort, és 1634. augusztus 2-án, Porcmkuhnbúcsú napján újra felszentelte, most már az 1235-ben szentté avatott Árpádházi Szt. Erzsébet tiszteletére. A templom barokk oltárképe az új védőszentet áb-303
