Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
A vasvár-szombathelyi székeskáptalan zenei élete 1777-190O-ig A SZOMBATHELYI PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA Mária Terézia a magyar apostoli királyok szokásjoga alapján 1777. február 17-én kelt iratával felállította szombathelyi püspökséget és egyházmegyét, és püspökének Szily Jánost nevezte ki. VI. Pius pápa az egyházmegyét 1777. június 16-án hivatalosan is erigálta és Szily János tinnini c. püspököt Szombathely megyéspüspökévé tette. Ezzel a Vasvár-Szombathelyi társaskáptalan székeskáptalanná, a templom székesegyházzá lett/'6 A püspökség révén megnövekedett Szombathely jelentősége, szellemi színvonala nagyot emelkedett. Szily személyében a város olyan nagyvonalú vezető embert kapott, akinek széles látóköre, kultúrája és messzemenő nagyszabású tervei új lendületet adtak Szombathely fejlődésének. Építkezései (szeminárium, püspökvár, székesegyház) átalakították a belváros képét. A Széchényi György püspök által 1685-ben újjáépített és Zichy püspöktől restaurált barokk templom nem felelt meg Szily János ízlésének és igényeinek. Ezért több évi tervezgetés után Hefele Menyhért tervei szerint egészen új, klasszicista stílusú székesegyházat emelt. 1791-ben tette le az (alapkövét, és halálakor, 1799-ben már csak a díszítő munkálatok egy része volt hátra. A régi templomot — sajnos — 1792-ben minden tiltakozás ellenére lebontatta/'7 A ZENEKAR ÚJJÁSZERVEZÉSE Szily János püspök nagyon sokat tett a székesegyház zenéjének emelésére. 1769-ben mint győri kanonok vizitálta a Vasvár—Szombathelyi káptalant, jól látta egyházzenei téren a hiányokat. Most, elfoglalva püspöki székét, egyéb fontos intézkedései mellett mindjárt hozzálátott az egyházzene rendezéséhez. Ennek részleteit leghitelesebben magának Szily Jánosnak beszámolójából ismerjük. Ö ui. mint püspök 1781-ben megkezdte, majd 1794—96-ig folytatta a szombathelyi székesegyház kánoni látogatását. Az erről készült jegyzőkönyv a legfontosabb forrás a kor egyházzenei viszonyaira/8 A zenészekről szóló XXVII §-ban (67. 1.) latinul a következőket írja: „Hogy korábban hányán voltak, hogyan működtek a zenészek és mi volt anyagi ellátásuk alapja, kitűnik az 1769-i vizitációból. Most a püspökség felállítása, 1777 óta létszámuk a következő: Succentor, egyúttal tenorista Orgonista Iskolamester, egyúttal I. hegedűs II. hegedűs III. hegedűs IV. hegedűs Basszista Discantista Altista”. 256
