Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
nyolta, hogy nem voltak a kórusnak üstdobjai és kénytelen volt saját költségén vásárolni. Hasonlóképpen más zenei felszerelést is. — Kifogásolta, hogy többszólamú éneklés alkalmával néha három-négy személyt kell helyettesítenie, főleg azért, mivel nincsenek alapítványi fiú-énekesek a szoprán és alt szólam számára. A felsorolt panaszokból megtudjuk, hogy Czosel üstdobos zenekari miséket adott elő, mert hisz nem hiába vásárolt üstdobokat. Arra is joggal következtethetünk, hogy ha neki kellett a fiú-énekeseket helyettesíteni, akkor falzetto énekelt. Falzettista énekesre egyébként máshol is találunk Magyarországon utalást ebben a korban. (Pl. Veszprémben.) De joggal emelt panaszt az anyagi ellátás miatt is. Nem volt szolgálati lakása. Így kénytelen volt saját házról gondoskodni, amit a püspöki fundoson épített meg. Igaz viszont, hogy a püspök Czosel új házát minden adótól és beszolgáltatás! kötelezettségtől mentesítette/'0 Az orgonálásban utóda volt Balogh István. 1737-ben született a Vas megyei Nagy Pöse (ma Gyöngyösfalu) községben. Magyar mellett németül is beszélt. Az orgonálást minden bizonnyal szülőfalujának 4 regiszteres pozitívján tanulta az ottani iskolamestertől, Boda Jánostól/'1 Az ötvenes évek vége felé költözött Szombathelyre és mint organista állt a káptalan szolgálatába. Hamarosan megnősült. 1759. június 20-án már mint „várbeli organista” feleségével Jaan Katalinnal 33 forintért megvásárolta Berderios István plébánosnak és testvérének, Berderics Józsefnek másfél hold szántóföldjét a szombathelyi határban, a Belső Tószerben, valamint háromnegyed hold szántóföldjét Bogáczán kívül a „kis Erdő úton alul.”42 1763. április 13-án megkapta a szombathelyi polgárjogot, amikor is „Balogh István orgonista a’ Concivilitasban acceptaltatott fele Taxát 12 fi. a’ Cassában bé fizetvén, a Többire jövő Sz. István Napjáig el vánattatik Tanács Uramék részéről” — olvassuk a városi jegyzőkönyvben.''3 Még ugyanezen 1763-ik évben házat vett magának. „Anno eodem Jövő Élőnkben itt lakozo Balogh István orgonista, és jelentette, hogy vett megh egy Házat ezen Szombathely Várossában T. N. Vass-Vármegyében nevezet szerint Föll utzában egy felől László Csapó Istvánnak, máss felől Kiss Varga Jánosnak Házaik Szomszédságában, hozzá való káposzta földjével és osztál Erdeivel, itt közöttünk lakozó Letenyei Szabó Ferencztül, Házas Társátul Cseh Katalin Aszszonytul Három Száz Hatvan két forintokon és 16 xr. vallás Pénzben. . ,”44 Horváth György halála után Balogh István 1778-ban lemondott az orgonálásról és felcserélte azt az iskolamesteri állással, amelyet 1803-ig töltött be. Ez valamivel jobb jövedelmet biztosított számára,mint az orgonálás. Az 1754-es vizitáció jegyzőkönyve beszámol a három figuralista személyéről. Az eliső Prandl József, hegedűs és kürtös. A püspöki funduson szerzett magának házat, rendbehozatta és maga és utódai számára megszerezte rá az adómentességet. A második figuralistát Járai (Jáki?) Józsefnek hívták. Ugyancsak hegedűs és kürtös volt. A vizitáció idején készült éppen házat venni a püspöki funduson. A harmadik figuralista, Mersenics János szintén a püspöki funduson kapott házat. Az 1754-i vizitáció előtt nem sokkal lemondott káptalani állásáról.45 255
