Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

I. FEJEZET

A Szombathelyi székesegyház zenéje

A vasvári társaskáptalan zenéjének története 1578-ig

Mivel a szombathelyi székeskáptalan a vasvári társaskáptalan jogutóda, így zenéjének történetét Vasváron kell kezdenünk.

Vas megye dombos vidékének a Rába síkságából hirtelen kiemelkedő magaslatán, szinte a természettől is kultuszhelynek rendelt környezetben épült a vasvári Szt. Mihály káptalan Árpád-kori román stílusú temploma. Bár a káptalan alapítását az 1698-ban végzett Kazóféle vizitáció Szt. Istvánnak tulajdonítja, létezéséről csak 1217-ből maradt fenn az első okleveles adat.1

A káptalan zenei életét a középkorban elsősorban a gregorián éneklés jellemezte. Ez a kódexekben lejegyzett zene európai közkincs volt, amelyet csak itt— ott színezett némi helyi vagy nemzeti sajátosság.

A vasvári káptalannak középkori gregorián kódexeiből több töredéket ismerünk. Így a 13. századi Gradualéjából egy fólió maradt ránk, amelyet később a káptalan a levéltárában kötéstáblának használt fel. Ma ez leáztatva és konzerválva a szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár tárlójában látható. A karoling minusculával írt liturgikus szöveg fölé a kódexmásoló vonalrendszer nélküli (in campo aperto), késői St. Galleni neumákkal jegyezte le az ének dallamát.2 A fennmaradt fólió Gyertyaszentelő Boldogasszony, Szt. Ágota, Szt. Bálint és Szt. Péter székfoglalása ünnepének, tehát a február 2—22-ig terjedő időnek, valamint Szt. Gergely és Gyümölcsoltó Boldogasszony (márc. 12—25.) miséjének énekeit tartalmazza.3 (246. lap)

A 13.század elejéig mind a karoling minuscula írás, mind a St. Galleni notáció általános, mondhatnánk kizárólagos gyakorlat volt Magyarországon. A vasvári töredék egyike a legrégibb ismert magyarországi Gradualéknak.

A káptalan 14. századi Graduáléjából két fólió maradt ránk. Egyik a Vas megyei levéltárban található, mint a káptalani hiteleshelyi levéltár „Index Prothoeolli Anni 1592” kötéstáblája; a másik a Káptalani Levéltárban mint a „Processus Liquidationis” borítólapja az V. szekrény 48/E. fasciculusában. (247. 1.)

A fólió alakú, 458X302 mm nagyságú pergamenlapokon gótikus fraktúra írással egy kolumnában írt szöveg fölött 5 piros vonalon gótikus neumákat (notatio goticát) látunk. A gótikus neumaírás a magyar káptalanok kódexmá-245