Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Tóth Imre: Szily püspök szemléje 200 év után
1821-ben egyházmegyei zsinatot tartott. Ez a zsinat határozatában taglalja a vallási és erkölcsi hanyatlás okait, a megújhodás akadályait, de a felemelkedés módozatait is. — Az 1822. évi nemzeti zsinat jórészben az ő buzgólkodása folytán ült össze. — Kiváló ünnepi és alkalmi szónok volt. Prédikált német és latin nyelven is. Az év vasárnapjaira szóló prédikációinak gyűjteményét papjai rendelkezésére bocsátotta. -— Szívügye volt a szerzetesházak fegyelmének megerősítése. Számukra Statútumot készíttetett. — Harcolt a liberális iskola szentírásmagyarázata ellen. A két főpap példája nyomán igen szép kezdeményezések fakadtak és virágoztak ki. Harrasi Herzan Ferenc bíborosként lett az egyházmegye püspöke. Sok drága értéket köszönhetünk neki. Nevét viseli nagyértékű könyvtára, hagyatékából való székesegyházunk három igen értékes képe: E. Sirani: Szent Család, Cortonai Péter: Szent Pál és Guido Reni: Szent Mihály. Nagy tisztelője volt a szem ereklyéknek. Tőle származik két Szent Kereszt-részecske, szent Piacidus ereklyéje. — Bőle András körlevélben buzdította papjait, hogy támogassák mindenben azon bizottságok munkáját, amelyek a népnek a tudatlanságból való kiemelése céljából létesültek, mert „á kultúrának a nép minél szélesebb rétegeiben való meghonosítása az általános jólétnek legbiztosabb alapja.” Írásba foglalta a ma is érvényben levő Visitatio Canonicakat. — Helyreállíttatta a zalaegerszegi és zanati templomot. Iskolát építtetett Szarvaskenden és Nován. A hitélet emelése és a műveltség fejlesztése terén többi püspökeink is sokat tettek. Szenczy Ferenc 300 forinttal jutalmazta a Római Káté fordítóit, kiadta Szily Instructio-ját, segélyezte a kispapok irodalmi egyesülését. — Szabó Imre, a szabadságharc leveretése után vértörvényszék elé állított költő és író, püspök korában sokat érintkezett népével, a legnépszerűbb püspök volt, papjainak atyja. Nagy gondot fordított arra, hogy kispapjai kiváló szónokokká képezzék magukat. Prédikációi „Néphez alkalmazott egyházi beszédek” címen 5 kötetben jelentek meg és három kiadást értek meg. Könyvet írt „Jézus Krisztus élete és tanítása” címen. Versei közül legnépszerűbb lett a Máriát dicsérje lelkünk, amely Mátrai Guidó dallamával népénekké vált. Különös gondja volt az iskolákra is. A katolikus tanítók egyesületét ő szervezte meg. — Hidasy Kornél főigazgató, miniszteri osztálytanácsos volt püspöksége előtt. Igen nagy gondot fordított a papnevelésre. Május hónapokban ő adta az elmélkedéseket. Papjai számára lelkigyakorlatokat, a hívek számára népmissziókat tartott. Kiváló papi nemzedéket nevelt, és egyházmegyéjét lelkileg újjáalakította. — István Vilmos támogatásával telepedtek meg Szombathelyen a karmelita apácák és domonkosnővérek. Ez utóbbiak virágzó elemi és polgári iskolát tartottak fenn. — Mikes János a tehetséges kispapjait külföldi egyetemeken neveltette és főiskolákon, akadémiákon magasfokú szakképesítésben részesítette őket. Fontos szerepe volt abban is, hogy Szombathely városa több iskolával gyarapodott. — Az ő kérésére engedte át Renou, Tours püspöke szent Márton ereklyéinek egy részét a nagy szent szülővárosának. Nyolctagú küldöttség hozta a drága kincset, melyet 1913. június 13-án országos ünnepségek között helyeztek el a székesegyház díszesen átalakított szent Márton oltárán. — Grősz püspök 7 plébániát és 5 lelkészséget szervezett, kisszemináriumot alapított. — Kovács Sándor papjainak igazi spirituálisa volt. A havonkénti rekollekciókon 10 éven át ő adta az elmélkedéseket, 12 éven át az első vasárnapokon eucharisztikus szentbeszédeket mon22
