Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
pökség megalapításáig semmiféle papképzés nem volt. Az 1713. évi vizitáció ezt jegyezte fel a káptalanról: „A préposton, kanonok urakon és a plébánoson kívül nincsenek klerikusaik”.192 Egészen új helyzet alakult ki 1777. év után. Szily János első szombathelyi püspöknek szívügye lett a szeminárium megalapítása, felépítése és szakképzett tanárokkal való ellátása. Szombathelyre való érkezése után három év múlva a szeminárium épülete elkészült. A káptalan feladata a szeminárium javára átadott nyuli gazdaság irányítása lett.193 A teológusok oktatásában a káptalan nem vállalt kötelezettséget, sőt teológiai prebendát sem tartott fenn. Ezt a terhet, kevés jövedelmére való hivatkozással, elhárította magától. Az 1770. évi Statútum XVII. §. szerint teológiai prebendát a jövőben sem biztosítanak, jóllehet a tridenti zsinat ezt megkívánta a káptalanoktól.191 Az iskolaügyben jelentős előrelépés volt a szombathelyi gimnázium megnyitása. 1771. július 4-én jegyezték fel Szombathely város közgyűlési jegyzőkönyvébe, hogy a győri püspök beleegyezésével, a város a ferencesek Mariánus Rendtartományát kérte fel az oktatásban való részvételre. Azt kérték, hogy a megalapítandó gimnázium tanári karáról és a folyamatos tanításról a ferences rend gondoskodjék. A város megfelelő épületet a püspöki vár telkén épített fel. Eredeti elgondolás szerint négy grammatikai osztály anyagát adták volna elő, de Zichy Ferenc győri püspök szorgalmazására a grammatika mellett a poézist és a retorikát is tanították. A püspök feltétele volt az is, hogy a diákok azokból a könyvekből tanuljanak, amelyeket akkor a jezsuita és piarista iskolában használtak. A szombathelyi gimnázium királyi alapító levele 1772. július 1-én jelent meg és még ebben az évben, november 6-án elkezdődött a tanítás.195 A tanulók naponta szentmisén vettek részt a vártemplomban, vasárnap és ünnepnapokon a káptalani misére mentek. A királyi alapító levél kihangsúlyozza ,hogy ez az iskola a káptalan legfőbb felügyelete alatt maradjon és a püspök jelöljön ki egyet a káptalani tagok közül, aki a „tanulmányok direktora” legyen.196 Ügy véljük, hogy ebben a rendelkezésben még a régi káptalani iskolák emléke cseng vissza, de már sem a fenntartás gondja, sem a tananyag meghatározása, még kevésbé a gyakorlati oktatás nem a káptalan dolga volt. Iskola és a káptalan között egészen laza lett a kapcsolat: a diákság a káptalani misére járt, a káptalan egyik kinevezett tagja, csupán tiszteletbeli megbízással, az intézeti rektor titulusát kapta. További előrelépés volt a szombathelyi iskolaügyben a Líceum megalapítása.197 Erről az intézményről itt nem szándékozunk bővebben megemlékezni — ezt mások már megtették. Csupán a teljesség kedvéért és összefoglalóan jegyezzük meg, hogy a 18. század végére az elemi ismereteket adó legalsó fokú iskola mellett Szombathelyen volt gimnázium, filozófiai iskola, vagyis a Líceum és hittudományi főiskola, a papi Szeminárium. Legnehezebben talán éppen a „népiskola” mozdult ki szegényes kereteiből. 1780-ban még mindig csak egy tanulóterem volt az iskola épületében. Balogh István „nemzeti oskola mester” mellett Horváth Ferenc segédtanító oktatta itt az éppen érdeklődő diákokat. Ebbe az iskolába jártak Szombathely, Szent Márton-Űjfalu, Perint és Nagyszőllős tanulói. 1794-től az első elemi osztály tanulóit a város taníttatta, a második és harmadik osztály tanulóit a püspökség. A reformkorban előbb kettő, később három tanító működött Szombathelyen.198 A későbbi városi iskola épületét is még 1800-ban a püspökség építtette. Ez 210
