Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Tóth Imre: Szily püspök szemléje 200 év után

püspök atya az ősök példájának nyomán erős hittel és akarattal mutat példát papjainak az építés és alkotás terén. Korszerűsíttette belülről a püspökvárat: ipari áram bevezetésével, a vízvezeték és antik bútorok felújításával. Megkezdte a Madonna-kápolna és a Szentháromság szobor restaurálását. A 200 éves jubileumra renováltatta a székesegyház külsejét. (Erről részletesen külön cikk emlékezik meg.) Személyesen ott volt a munkák minden fázisánál, mint nagy elődje, Szily János.

Ki tudná felsorolni csak a nevét is 200 év lelkes papjainak, akik templomokat, plébániákat, iskolákat építtettek? A sok küzdelmet, fáradozást, ahogyan a szükséges anyagiakat előteremtették hivő népükkel együtt? És ki jegyzi fel napjaink építkező papjainak nevét, akik két kezük munkájával és arcuk verejtékével ott dolgoznak az építő munkások és a restaurálok között? És mindig a művészi igényesség komolyságával, hogy szép és méltó legyen az Isten háza.

Szily korában és az azt követő 50 évben közel 80 templom és plébánia építéséről, illetve felújításáról tudunk. Az utolsó 50 évben pedig új templomokon és plébániákon kívül szinte minden templom megújult. Ezekből Fábián Árpád püspök atya kormányzása idején 12 új plébánia épült, 30 templomot restauráltak és 70-nél több templomon történt alakítás, liturgikus tér kialakítása, orgona építése stb. Méltán írhatta egyik évzáró körlevelében: „Ezekhez az építkezésekhez béke kellett. Békében tudunk lelkeket és templomokat építem.”

2. A HITÉLET MÉLYÍTÉSE ÉS A KULTÜRA FEJLESZTÉSE főpapjaink életművének második nagy jellemzője. Itt is irányt mutatott Szily és Somogy.

Szily megfogalmazta és papjai kezébe adta az Instructio Ven. Cleri Dioecesis Sabariensis c. munkáját. Ebben felvázolta a papi életszentség útját, és előírta a lelkipásztori munka szabályait. Hozzá hasonló nem volt egyetlen magyar egyházmegyében sem. Ebből nőtt ki az 1927-es egyházmegyei zsinaton a Statuta Dioecesis Sabariensis. — A hívek lelkiéletének érdekében 7 új plébániát, 13 helyi káplánságot és 7 kápláni állást töltött be és 13 plébániát, 31 helyi káplánságot és 29 kápláni állást szervezett meg. — Gimnázium és líceum létesítésében ösztönző és irányító volt.

Igen elszomorító állapotban találta az elemi iskolákat. Csak a legnagyobb helyeken volt 1—1 tanterem 1—2 tanítóval és düledező lakással. Kánoni látogatásai alkalmával nagyon szigorúan szorgalmazta új iskolák építését. — Az ő idejében készült el a szombathelyi nyomda. Vend nyelvű híveinek evangéliumos könyvet nyomatott. — A „Sala Terrena”-ban helyeztette el az első magyarországi régészeti múzeumot a Szombathelyen feltárt emlékekkel. — Schoenviesner Istvánnal, a híres tudóssal megíratta Szombathely történetét a római időktől kezdve. — Gazdag könyvtárat gyűjtött össze, és a könyvtáros számára alapítványt létesített. — Ő mentette meg Faludi Ferenc hagyatékát. Könyvek kiadásában segítette Révait és Rajnist. — Még felsorolni is sok, amit a lelkiélet és a kultúra fejlesztése terén végzett.

Somogy hasonlóan gondolkodott és egyéniségének megfelelően cselekedett. Bejárta az egész egyházmegyéjét, hogy közvetlen tapasztalatból ismerje meg a hiányosságokat és a sebeket. Megnyerő egyéniségével, komolyságával, szónoklataival és atyai beszélgetéseivel gátat vetett a lazaságnak, a lelkekben megújulást indított el. A leikéből sugárzó kegyelmi légkör nagy hatással volt mindenkire, uralkodójára éppúgy, mint a fegyverrel támadó francia tábornokra.

21