Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
a döntő szempont. Ez még a jobbágyok kiváltságait biztosító kedvezmények hátterében is megtalálható. Ilyen kiváltságban részesültek a vasvári káptalan népei is. Az első, amiről tudunk, IV. László rendelkezése 1283. szeptember 15-én. A király Vas megye hatóságát tájékoztatta arról, hogy a káptalan jobbágyai a Rába és Mákva vizében szabadon halászhatnak, a Rába erdejében fát termelhetnek ki, a folyó árterületének rétjeit kaszálhatják, továbbá vámmentesen közlekedhetnek.1'*4 * * 7 * * Zsigmond király 1431-ben megparancsolta az egyházi és világi főuraknak, hogy jobbágyaikat ne akadályozzák a vasvári káptalan birtokaira való szabad költözködésben. Ha bárki a káptalan birtokán óhajt letelepülni, ezt nyugodtan és akadály nélkül megteheti. A kancellária külön feljegyezte az oklevélre, hogy ez a király saját jóindulatú rendelkezése. Amikor Albert király Vasvár királyi várost vásárvámjával együtt, „cum tributo nundinis foro ebdomadali ibidem exigi solito” Gersei Pethew Lászlónak adományozta és a beiktatás 1438. július 9-én meg is történt, a káptalan sietett megjegyezni, hogy az ő jobbágyainak kiváltságai sértetlenek maradnak „salvis tamen juribus ecclesie nostre”. Ez a megjegyzés nyilván a vámmentességre és az említett kiváltságokra utal.1:18 Hunyadi János kormányzó, Jakab prépost és kanonokjai kérésére, 1448-ban a káptalan összes jobbágyainak az egész ország területén vám- és harmincadmentességet adományozott kiterjesztve és újra megerősítve az eddig élvezett kiváltságokat. A vámmentességet Mátyás király is jóváhagyta, de a harmincadmentességet 1464-ben visszavonta annak ellenére, hogy ezt előbb apja és az országnagyok biztosították, sőt V. László király külön oklevélben meg is erősítette. 139 4. A KÁPTALANI BIRTOK ALAKULÁSA A 18—20. SZÁZADBAN A káptalan birtokainak kialakulásánál minden esetben nem tudjuk az adományozást, vagy birtokba vételt okirattal dokumentálni. A birtok nagysága, főleg kisebb birtokrészekkel való növelése és csökkenése a századok folyamán gyakran bekövetkezett. Ezt apró részletességgel bemutatni nem feladata e tanulmánynak. A felmerülő peres ügyekből, adománylevelekből, beiktatásokból az mindenképpen nyomon követhető, hogy a vasvári káptalan törzsbirtoka a 14. század végére már kialakult és a további századokban csak jelentéktelenebb mértékben növekedett.1'10 Lényegesebb változás akkor következett be, amikor 1777-ben a Szombathelyi Egyházmegyét Mária Terézia megalapította és az eddigi társaskáptalan székeskáptalanná alakult. Mária Terézia 1779. december 31-én a pápóci perjelség egy részét, éspedig Pápóc község felerészét, Kemenesszentpétert és Csonkás majort a vasvárszombathelyi székeskáptalannak adományozta. Somogy Lipót püspök rendelkezésére az 1815. október 19-én készült vizitációban a káptalan birtokát így írták össze: 1. Minden kanonoki stallumhoz tartazik egy káptalani ház Szombathelyen. 2. A vasvári uradalomhoz tartozik a teljes Szentmihályfalva, Zsidófölde, Olaszka, Pácsony, Yasvárújmajor és Csipkerek. Birtokrészek Csehi, Oszkó, Mindszent községekben, Zala megyében Vitenyéden és Szentpál prédiumban. 3. A szentpéteri uradalomhoz tartozik a teljes Szentpéter községen kívül Pápóc fele 197
