Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata

és a Csonkás prédium, amelyet Eckel néven is emlegetnek. 4. A lipárti urada­lomhoz tartozik Miiek, amely ekkor már egyik utcája Lipártnak. Ennek az ura­dalomnak része Kenéz község Sárd prédiummal. A felsorolt uradalmakon kívül a káptalan tulajdonában volt Ilmicz, amely 1802-től Moson megye közigazgatása alá tartozott. A káptalan majorjai: 1. Sárd Kenéz falu mellett, 2. Lapsa a pácsonyi Üjmajor mellett, 3. Nagy- és Kis Hencse Pácsony közelében, 4. Várpácsony ugyanott, 5. Csonkás Szentpéter és Pápóc között, 6. Szentpál Vitenyéd közelé­ben, 7. Zuggó, vagyis Gerencsér Megyehíd mellett, Füsztő szomszédságában és végül 8. Gyeli, másként Kustos-földe Kám közelében. A káptalan malmai: 1. Kenéz faluban a régi Sárd patakon, amely egyke­rekű volt. 2. Zsidófölde községben a Csernecz patakon, ez kétkerekű malom volt. 3. Lipárt községben, pontosabban Miiek területén, a Gyöngyös folyón, ez három­kerekű malom volt. 4. Zuggó prédiumban az egykori Gerencsér malom a Gyön­gyös folyón, amely szintén háromkerekű volt.1/51 A vasvár—szombathelyi székeskáptalan így kialakult birtokrendszerére vonatkozott az 1945. március 15-re elkészült és a nagybirtokok megszüntetéséről szóló rendelet, amelyet az Ideiglenes Kormány 1945. március 17-én fogadott el. A rendelet 17. §. alapján 1945. április 25-én Rogács Ferenc nagyprépost bejelen­tette a káptalan igényét 100 hold szántóföld megtartására, amelyből 50 holdat a szombathelyi székesegyházi zenészek javára, 50 holdat pedig az egykori Niczky alapítvány címén a káptalan javára tartottak volna meg. Ezt a birtokrészt a lipárti uradalom területén kérte a káptalan. A földosztás és a földrendezések után mégsem itt, hanem Olaszfa község határában mintegy két holdnyi szőlő és kisebb erdőterület maradt a káptalan tulajdonában. Ennek gondozása a Szombathelytől való távolság miatt sok nehézséggel járt. Ezt a birtokrészt a káptalan 1952. október 22-én a Vas megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya Földbirtokrendezési Csoportjának ellenszolgáltatás nélkül felajánlotta. 1952. december 22-én meg is történt az átvétel. A káptalan 1953/7. sz. alatt 1953. feb­ruár 24-én iktatta irattárában azt a végzést, amelyben a káptalani birtok utolsó maradványát a Vasvári Járásbíróság 1953. június 24-én köztulajdonba vette és telekkönyvezte. A káptalani házak birtokjogi állapotát a Szombathelyi Városi Tanács VB. 1953. március 12-én kelt határozata adja, amely szerint az Alkot­mány u. (egykori Szily János u.) 2., 3., 5., 20. sz. házingatlanokat állami tulaj­donba vette át. A káptalan tevékenysége elsődlegesen a templomi szolgálathoz kapcsoló­dott. Az oktatásban való tevékenysége is főleg az istentisztelet ünnepélyes vég­zésére készítette elő a tanulni vágyó ifjakat. Az írni-olvasni tudás később hiteleshelyi tevékenységükhöz adta meg a nélkülözhetetlen alapot. Végül a templomi szolgálat és a hiteleshelyi tevékenység hozta magával a legszüksége­sebb könyvek megszerzését (könyvtár) és a keletkezett iratanyag megőrzését (levéltár). VI. A káptalan intézményei és 198

Next

/
Thumbnails
Contents