Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
és a Csonkás prédium, amelyet Eckel néven is emlegetnek. 4. A lipárti uradalomhoz tartozik Miiek, amely ekkor már egyik utcája Lipártnak. Ennek az uradalomnak része Kenéz község Sárd prédiummal. A felsorolt uradalmakon kívül a káptalan tulajdonában volt Ilmicz, amely 1802-től Moson megye közigazgatása alá tartozott. A káptalan majorjai: 1. Sárd Kenéz falu mellett, 2. Lapsa a pácsonyi Üjmajor mellett, 3. Nagy- és Kis Hencse Pácsony közelében, 4. Várpácsony ugyanott, 5. Csonkás Szentpéter és Pápóc között, 6. Szentpál Vitenyéd közelében, 7. Zuggó, vagyis Gerencsér Megyehíd mellett, Füsztő szomszédságában és végül 8. Gyeli, másként Kustos-földe Kám közelében. A káptalan malmai: 1. Kenéz faluban a régi Sárd patakon, amely egykerekű volt. 2. Zsidófölde községben a Csernecz patakon, ez kétkerekű malom volt. 3. Lipárt községben, pontosabban Miiek területén, a Gyöngyös folyón, ez háromkerekű malom volt. 4. Zuggó prédiumban az egykori Gerencsér malom a Gyöngyös folyón, amely szintén háromkerekű volt.1/51 A vasvár—szombathelyi székeskáptalan így kialakult birtokrendszerére vonatkozott az 1945. március 15-re elkészült és a nagybirtokok megszüntetéséről szóló rendelet, amelyet az Ideiglenes Kormány 1945. március 17-én fogadott el. A rendelet 17. §. alapján 1945. április 25-én Rogács Ferenc nagyprépost bejelentette a káptalan igényét 100 hold szántóföld megtartására, amelyből 50 holdat a szombathelyi székesegyházi zenészek javára, 50 holdat pedig az egykori Niczky alapítvány címén a káptalan javára tartottak volna meg. Ezt a birtokrészt a lipárti uradalom területén kérte a káptalan. A földosztás és a földrendezések után mégsem itt, hanem Olaszfa község határában mintegy két holdnyi szőlő és kisebb erdőterület maradt a káptalan tulajdonában. Ennek gondozása a Szombathelytől való távolság miatt sok nehézséggel járt. Ezt a birtokrészt a káptalan 1952. október 22-én a Vas megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya Földbirtokrendezési Csoportjának ellenszolgáltatás nélkül felajánlotta. 1952. december 22-én meg is történt az átvétel. A káptalan 1953/7. sz. alatt 1953. február 24-én iktatta irattárában azt a végzést, amelyben a káptalani birtok utolsó maradványát a Vasvári Járásbíróság 1953. június 24-én köztulajdonba vette és telekkönyvezte. A káptalani házak birtokjogi állapotát a Szombathelyi Városi Tanács VB. 1953. március 12-én kelt határozata adja, amely szerint az Alkotmány u. (egykori Szily János u.) 2., 3., 5., 20. sz. házingatlanokat állami tulajdonba vette át. A káptalan tevékenysége elsődlegesen a templomi szolgálathoz kapcsolódott. Az oktatásban való tevékenysége is főleg az istentisztelet ünnepélyes végzésére készítette elő a tanulni vágyó ifjakat. Az írni-olvasni tudás később hiteleshelyi tevékenységükhöz adta meg a nélkülözhetetlen alapot. Végül a templomi szolgálat és a hiteleshelyi tevékenység hozta magával a legszükségesebb könyvek megszerzését (könyvtár) és a keletkezett iratanyag megőrzését (levéltár). VI. A káptalan intézményei és 198
