Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata

bizonyos huzavonával iktatták be a káptalant Hermanthilay vagy más néven Hermanfalva birtokába is.123

Vas megyében talán még a koltai birtokrészt említjük meg. 1516-ban Tegyei Pál neje és Theskándi András felesége — mindketten a koltai Szombath család leszármazottai —, Kolta községben lévő birtokrészeiket 150 arany Forintért örök jogon eladták a vasvári káptalannak. Ebbe a birtokrészbe minden ellentmondás nélkül vezette be a káptalant a kapornaki konvent.124

2. BIRTOKSZERZÉS VAS MEGYÉN KÍVÜL

Egészen természetes, hogy a vasvári káptalan birtoka először Vas megyében és itt is Vasvár környékén alakult ki. A káptalan tekintélyét, működésének jelentőségét mutatja, hogy a 14. század közepén már a Sopron megyei Ilmicz (Illmuch) possessio területén is birtokrészhez jutott. Erre a tényre először egy hatalmaskodási per utal. Nagy Lajos király 1363. március 3-án utasította a veszprémi káptalant, hogy a jogos tulajdonost, a vasvári káptalant vezesse be birtokába.125 Ezzel az ügy még nem tisztázódott, mert 1367-ben ismét pereskednie kellett a káptalannak Ilmicz birtoklásáért. Zemenye possessiót ugyanis azért zálogosította el a vasvári káptalan Csipkereki Péternek és Újlaki Miklósnak, hogy ezen a pénzen az ilmiczi perben eljárhasson.126 Talán Vasvár távolsága csábította Ilmiczhez szomszédos földesurakat a meg-megújuló hatalmaskodásra. Később a háborús események is közrejátszottak ebben. A 16. század zavaros évtizedeiben Fuerst Ernő kismartoni kapitány foglalta el a káptalan ilmiczi birtokát. A mohácsi vészt követő években, majd a Bécs ellen felvonuló török hadak nyomán a kismartoni várkapitány megvetette lábát Ilmiczen és csak

I. Ferdinánd parancsára, a Vas megyei nemesek kezessége alapján tisztázódott a káptalan joga Ilmicz birtoklásában.127

A 14. században Zala megye területén is birtokot szerzett a vasvári káptalan. Valószínűleg először zálogjogon birtokolta Vythenyed possessiot. Ezt abból következtetjük, hogy Kuthasi György pert indított a káptalan ellen birtokainak visszaszerzése érdekében. Erre a panaszra azután Zsigmond király 1423. február 21-én utasította a vasvári káptalant, hogy a vitenyédi birtoklását bizonyító iratait nyújtsa be.128 A káptalan igazolni tudta, hogy birtoklása itt már több évtizedes múltra tekinthetett vissza. 1359-ből van adatunk arról, hogy miképpen egyezett meg a prépost káptalanjának tagjaival Vittenyed, Lapsa és Kenéz falvak javadalma fölött.129 A Vitenyéd melletti Szent Pál faluban is előbb zálogjogon volt a káptalan. 1570. körül örökjogon vásárolt kisebb birtokrészeket130, így Vitenyédhez tartozó gazdasági majort alakíthattak ki Szentpál községben.

3. A KÁPTALAN JOBBÁGYAINAK HELYZETE

A káptalani birtok művelése a feudális gazdasági rendszer keretei, között, a korra általánosan jellemző szinten történt. Erről, az általánosan ismert vonásokon kívül, részletező adatokat nem közlünk. A helytörténeti kutatás feladata, hogy a vasvári káptalan községeiben is megvilágítsa a jobbágy és zsellér népesség sorsának alakulását, bemutassa az urbariális szerződések, - az elnéptelene-195