Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
hatja el.108 A káptalan később valóban birtokos lett Csipkereken. Erre 1506-ban egy beiktatási, majd 1507-ben egy zálogbavételi ügy utal. A községet ugyanis Bakócz Tamás unokaöccsei számára elzálogosította a káptalantól.109 Lipárt Vas megyei községben 1333-ban a Niczky család alapítványi adományából szerzett birtokokat a káptalan. Az alapítványi kötelezettség az volt, hogy naponta egy énekes és egy olvasott misét mutatott be a káptalan a család élő és meghalt tagjaiért. Ezt a kötelezettséget egy olvasott misére redukálva napjainkig teljesítette a káptalan.110 A birtok helyét már egy 1435. évi oklevélből meghatározhatjuk. A nádor ugyanis ebben az oklevélben rendelte el, hogy a Kolthay család két tagját iktassák be a 40 holdnyi szántó birtokába, amely Miiek falu határában van és „amelytől nyugati és északi részen a káptalan lipárti földjei vannak, délről pedig a „nagy út” határolja.111 Egy hatalmaskodási ügy vizsgálatából tudjuk, hogy 1348 körül Sceminie (Szemenye) possessioban is birtokos volt a káptalan.112 1366. május 30-án Vasvár közelében tartott nádori közgyűlésen újból tiltakoznia kellett Márton vasvári őrkanonoknak, mert Szemenye birtokot Csipkereki Péter elfoglalta és javait használja.113 Egy másik hatalmaskodási ügyből kiderül (1408. február 15.), hogy a csehi és mindszenti jobbágyok Szemenye határában tölgyfát vágtak ki és elhordták. Ezt a szomszédos és a káptalan tulajdonában levő Gunyuk (Gönyök) helység lakói is igazolták.111 Miiek faluban már II. Béla adománya alapján birtokos volt a vasvári káptalan.115 Ez a nevében már eltűnt település Lipárt és Szécsény között a Gyöngyös folyó partján feküdt és kisnemesek birtokolták. II. Endre király Egyed, Márton és Marczell testvéreknek adományozta az Uyluk (Miiek) nevű várföldet, ahol egy malomépület is volt és ebben az egyik malomrész Egyedé, a másik Szent Mihály egyházáé.110 Ez az adat kétségtelenül a vasvári káptalanra utal, amit egy itt található földrajzi helynév is megerősít. Több határjárásban is találkozunk „Prepostwtha” dűlőnévvel.117 A káptalannak jelentősebb birtokrésze mégsem lehetett e helységben, talán csak az említett malom a Gyöngyös partján. Ez a helyzet csak a 15. század derekán változott meg, amikor Ladoni János sárvári várkapitány Mileki András özvegyének, Kolthay Dorottyának teljesjogú megbízottjaként, 1465. május 9-én „az ő egész Miiek faluját” és a Gyöngyös folyón lévő kétkerekű malomrészét a vasvári káptalanra hagyta. Ez az adománylevél nem említi, hogy Miieken már eddig is volt birtoka a káptalannak, csupán Lipárt falu földjéről beszél. Az említett adománylevél alapján a mileki malom jövedelmének felerésze, 40 hold szántóval együtt, a lipárti plébános javadalma lett, akinek éppúgy, mint a káptalannak hetente egy szentmisét kellett bemutatnia az adakozó lelki üdvéért.118 Perczel, Megyehíd pessessiok felszerelése a Pethertheleke prédium — Perczeli Zarka Katalin hagyatékából — 1460 körül lett a káptalan tulajdona. A Zarka rokonság ugyan ellentmondott ennek az adományozásnak, de hosszabb, pereskedés után a kapornaki konvent mégiscsak a vasvári káptalant iktatta be a birtokba.119 Megyehíd közelében egyébként már 1408-ból vannak adatok a Gyöngyös folyón lévő ún. Gerencher-malomról.120 Később a Zarka család vette azt bérbe 1482-ig.121 1502-ben Vasvári Lőrinc budai kanonok hagyatékából Thythewsbyr (Töttősbér), Althalbyr, Egyházasdorog, Jobbághy Vas megyei községekben jutott birtokrészhez a káptalan. Már ugyanebben az évben tiltakoznia kellett több béri nemes ellen, akik az örökölt birtokrészeket lefoglalták és használták.122 Ugyancsak 194
