Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
határjeleket állítsanak fel.'17 A tárnokmester az eléje tárt oklevelekből megbizonyosodott arról, hogy Zsidófölde a káptalan tulajdona, de határjáró oklevél hiányában igazságot tenni nem tudott. Közben Vasvár királyi népe mégis megszerezhette magának e területet, mert Zsigmond király a peres vita végén, 1399. január 29-án — elmarasztalva városának polgárait — a káptalant újra visszaiktatta Zsidófölde birtokába. Ebből az oklevélből tudjuk, hogy a faluban ekkor 27 jobbágytelek volt.98 Az áldatlan vita, amely 1373-ban kezdődött, csak 1416-ban fejeződött be békés megegyezéssel. A vasvári domonkosok templomának főoltára előtt a teljes káptalan (a préposttal együtt 12 kanonok) a város bírája 12 esküdttel erre az egyezségre ünnepélyesen letette az esküt. Ennek értelmében a Fehértó és Páltava néven ismert halastavak a város polgárainak birtokában maradtak. E tavaktól északra eső terület a Rába folyóig a város tulajdona, a déli irányban lévő területek pedig a káptalan birtoka lettek.911 A káptalani birtok örökjogú adásvétellel is gyarapodott. 1323. október 9-én Gyowadnembeli Thywach mester azt vallotta a győri káptalan előtt, hogy Kenéz nevű birtokukat 50 márkáért örök jogon eladták a vasvári káptalannak.1110 Ezt a birtokot egyébként Theodor bán a Csáknembeli Ugrin mestertől kapta hűbérként.101 Éppen emiatt, Búzái Benedek panaszára, Nagy Lajos király 1345. május 13-án utasította a dömölki apátot, hogy e terület birtoklásáról tiltsa el a vasvári káptalant. Az érintett terület ugyanis Bozzai helység szomszédságában volt, Thywodorkenize néven ismerték és vele együtt Bozzai falu határának egy része is a káptalan tulajdona lett. A tiltakozásnak volt alapja, az oklevelekből ugyanis kiderült, hogy Theodor fiai hatalmaskodva foglalták el azt a területet, amelyet később a káptalannak adományoztak. A bozzaiak tiltakozása mégsem hozott eredményt, mert a Gyowad-nembeli János és Theodor az adásvételt 1345. július 13-án véglegesítették, és ennek értelmében a Gyöngyös melléki Kenéz falut, amely egyébként a káptalan Kenéz melletti birtokához közel volt, hozzákapcsolták a káptalan birtokához.10- Ez a birtoklás az ismertetett előzmények miatt nem volt békés. 1442-ben a nádor utasítására a kapornaki konvent szállt ki a helyszínre, hogy a káptalant újból beiktassa birtokába.101 1483-ban pedig a káptalannak kellett tiltakoznia Peczeli Zarka Miklós ellen, aki szintén Kenéz birtokába akart lépni.104 A 14. század első évtizedeiben Vasvártól délre is növelte birtokait a Káptalan. 1330. május 17-én Vasvári Bertalan fiai a káptalan védelme alá helyezték magukat és ezért a Saár folyó melletti Pyzdalaka birtok felerészét örök jogon a káptalannak adományozták. Ez az oklevél egyébként a már régen megszűnt településnek földrajzi helyét is megjelöli: „iuxta fluvio Saar inter possessiones Geelse, Thelekus, Mihalfalua.. .”lor> Vasvári Bertalan fiai: János és Bertalan később maguk is a vasvári káptalan tagjai lettek és 1340-ben a győri káptalan színe előtt igazolták atyjuk végső akaratát, amelyben Pyzdalaka possessiot a káptalannak adta.100 Ezt a birtokot 1437. május 23-án a káptalan elcserélte Gersei László és Pethő Kalocha nevű falujának egy részével, amely ilyen formán a káptalan meglévő olaszkai és karakói birtokához kapcsolódott.107 Ugyanebben a században a káptalan már hatalmát és befolyását is érvényesíteni tudta, ha valahol alkalmas birtokszerzésre nyílt lehetőség. 1347. január 15-én Lőrinc Vas megyei ispán előtt Csipkereki Péterrel olyan egyezséget kötött a káptalan, amelynek értelmében Cypkerek nevű faluját a szomszédság jogán „iure vicinitatis circumdantis” csak a vasvári káptalannak ad193 i
