Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
III. A káptalan belső fegyelmi élete A káptalan tagjainak rangsorát, teendőit, a jövedelemben való részesedését a káptalani testület által megszerkesztett vagy századokon keresztül áthagyományozott és a jogszokás által kialakított statútumok szabályozták. Ezek a szabályok rendszerint sok hasonlóságot mutatnak más káptalanok statútumaival. A káptalanok kölcsönösen hatottak egymásra. Még a belső reformokra utaló emlékek is arra engednek következtetni, hogy a fegyelmi problémák közösek voltak, korszakonként általánosan jellemzőek. A vasvári káptalanban a már említett 1483. évi reformok nyilván a reneszánsz kor fellazult, és a káptalanokba is beszüremkedő szellemét akarták meggátolni.35 A fegyelem lazulásának legfőbb oka a közösségi élet feladása volt. Amíg együtt éltek a kanonokok, naponta hét alkalommal gyülekeztek össze közös imára (horae canonicae) és a káptalani misére. A monasztériumban való közös lakás felszámolása után elmaradoztak az imaórák, nem ritkán a papi összejövetelek is. A későbbi korok statútumai már csak egyes jeles napokon tudták visszaállítani a teljes zsolozsma éneklését esetleg recitálását. Pl. karácsonykor és a húsvétot megelőző három szent napon. Az egykor elsődlegesen fontos közös imádságot a káptalan tagjai helyetteseikkel végeztették el. Az anyagi javak növekvő bősége, a káptalani birtokok fokozatos kiépülése kétségtelenül közrejátszott ebben a fegyelmi lazulásban. A stallummal rendelkező kanonokok jövedelmük csekély töredékével dotálni tudták helyettesítőiket, ez a megoldás kényelmes volt, de ugyanakkor az anyagias szemléletmódot növelte. Az anyagiasság és önzés jelentkező visszaéléseiben nmeegyszer kellett a püspöknek, néha a királyi hatalomnak is közbeszólnia. A tridenti zsinat szigorú helyben lakást írt elő. A kanonokok mindent összeszámolva három hónapig lehettek távol székhelyüktől. A zsinat megkívánta, hogy a kanonokok a karbeli és hivatali kötelességekben ne helyettesíttessék magukat. Ezek a reformok kétségtelenül a káptalanok belső fegyelmét akarták megújítani, de tudjuk, hogy országunkban a tridenti zsinat határozatait csak vontatottan és csak töredékesen hirdették ki. 56 Jellemző példa erre az 1579. augusztus 2—4. napján megtartott szombathelyi reformzsinat is, amely a káptalan belső életére vonatkozóan semmiféle rendelkezést nem szövegezett meg.57 Kétségtelen azonban, hogy a tridenti zsinatot követő időszakban a püspökök mind gyakrabban vizitálták vagy vizitáltatták a káptalant, ami nyilván e zsinat szellemében történt. Ezek a vizitációk lettek a káptalan belső reformjának legfőbb mozgatói, a kánoni látogatás alkalmával készült jegyzőkönyvek pedig mindmáig a legfontosabb írott emlékei a káptalan életében történt változásoknak. Ezekről a vizitációkról a statútumokkal kapcsolatban már megemlékeztünk. Most tartalmukból emelünk ki pár szempontot, hogy képet alkothassunk a káptalan belső életéről. 183