Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
2. A KÁPTALANI STÄTÜTUMOK A kezdeti századokból sem maradt ránk káptalani statútum vagy konstitúeió. Kétségtelenül volt ilyen, mert néhány adat utal rá vagy feltételezi. Az 1483. évi dec. 11-én kelt és jól ismert okirat, amelyet László prépost a maga és káptalana nevében adott ki, feltehetően egy részletezőbb káptalani statútum kiegészítése volt. Ebben a dokumentumban — ahogyan ő maga írja — káptalanjának belső reformját nem valamiféle erőszakkal, hanem ,,a rendelkezések és konstitúciók” önkéntes megtartásával akarja megvalósítani.11 1527. június 7-én János király megparancsolta a győri püspöki helynöknek, hogy bizonyos vitás ügyben a vasvári káptalan „konstitúciója” szerint intézkedjék: „ha bárki az említett vasvári egyház kanonokja közül olyasmit tenne, ami az ő konstitúciójuk vagy szokásaik ellen van, esetleg úgy tűnik, hogy ahhoz tartozik vagy azzal kapcsolatos, bármit vétett, az ilyen senki más bíró által, hanem az említett vasvári egyház káptalana által, az ő konstitúciójukban megszabott büntetés által büntetendő és kell elnyerje büntetését.” Régi vasvári statútum létezésére utal az olvasókanonoki stallum létrehozása is.13 Ez a vasvári káptalan életében jelentős szervezeti változás feltételezi az eddig érvényben levő statútum megváltozását. Ez a régi, írott statútum, amelyre az említett dokumentumok utalnak, nyilván elkallódott, sőt idővel még emléke is eltűnt. Csak a történelmi folytonosság hiányával tudjuk megmagyarázni az 1713. évből való vizitáció ellentmondását. Ez ugyanis a 4. pontjában arról beszél, hogy a vasvári káptalannak „semmiféle konstitúciója eddig nem volt”. A 34. pontban pedig ez áll: „semmiféle statútuma, sem megbecsülendő szokásai nincsenek a káptalannak, amelyeket írott formában előadhatnának”.1,1 Jelenleg már az említett 1713. évi (VII. 7.) vizitációs jegyzőkönyvön kívül, amelyet Keresztély Ágost érsek, győri püspök idejében Kontor István győri püspöki helynök készített, mint legelső írott Szabályzatot ismerjük az 1697. évi (I. 14.), Telekesi István győri püspöki helynök által készített vizitációt. Ez Kazó István prépost idejéből lényegében leírja a káptalan szervezetét, a káptalani tagok jogait és kötelességeit. Ilyen szellemben készült 1757-ben (VII. 29.) a Zichy Ferenc győri püspök által személyesen végzett vizitáció, továbbá az 1769. évi. (VI. 3.) jegyzőkönyv, amelyet Szily János és Scharlach Károly győri kanonok vizitációja alapján állítottak össze. Később, az 1781. év folyamán Szily János szombathelyi püspök, 1816-ban pedig Somogy Lipót püspök foglalta írásba a vasvár—szombathelyi káptalan statútumait. A CJC megjelenése után a 410. kánon 1 §-ra hivatkozva, 1923. júl. 25-én készült el a ma is érvényben levő legutolsó statútum, melyet Mikes János püspök 1924. május 21-én hagyott jóvá.15 176 T
