Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
követő kanonokok kolostorai.0 Közös házuk volt, együttesen, kórusban zsoíozsmáztak, közös dormitóriumban aludtak és a refektóriumban közösen étkeztek. Ezeket az általánosan ismert tényeket a vasvári káptalanról is elmondhatjuk. II. Endre oklevele a káptalan vasvári monostorát említi, és a kanonokokat szerzetes testvéreknek nevezi.7 Ez a közös életforma nem sokáig maradt meg. A külön lakás kialakulásának idejében jelesebb napokon közös étkezésre még összegyűltek a kanonokok,8 Szemléltető vázlat a vasvári templomokról az 1740. évi térkép alapján 1. Káptalani templom romjai, 2. Szent Kereszt templom, 3. Nagyboldogasszony templom. de végül csak a karima és a káptalani mise, továbbá a közös ügyek megtárgyalása vált a társas együttlét alkalmává. A 15. század vége felé (1483), amikor a vasvári káptalan belső reformját végrehajtotta,9 a prépost már saját kúriájában lakott, kanonokjai pedig külön házaikban.10 Ennek a különálló életmódnak kialakulásában a magiszter-képzés akkor már virágzó gyakorlata is közrejátszott. A káptalan külföldön tanuló növendékei ugyanis visszatérve hazájukba, az európai feloldottabb szokásokat hozták magukkal. A közben már kiépült káptalani birtok a különélés lehetőségét is megadta. A munkáskezek sokasodásával ugyanis a megnövekedett birtok a káptalanok jólétét biztosította, amit még a tizedjövedelemben való részesedés is növelt. Ebben a kibontakozó, gondtalan jólétben elhagyták a kanonokok a szerényebb közös életmódot, külön házakba költözve, önállóan gazdálkodtak az egymás között felosztott anyagi javakkal. 175