Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Meszelényi Antal: Szent Márton püspök életútja
Szentünk nemcsak a műalkotásokban élt tovább, hanem az irodalom is szívesen nyúlt alakjához. A középkori kódex-íróinknak és prédikátorainknak bőséggel szolgáltatta a feldolgozandó anyagot. Az előbbiből kettőt említünk meg. Az egyik a Cornides Kodex, melyben a jól ismert Ráskai Lea (tl522) dominikána apáca, nem kevesebb, mint 215 lapra terjedően ontja gyönyörű soraiban a neki tetsző prédikációkat és legendákat. Köztük olvasható a fentebb idézett Briccius is, amikor egyik párviadalát vívja a sátánnal, ahogy azt Márton főnöke megjósolta neki. írótársa az egyik névtelen karthauzi barát. Ö viszont 1520 körül az Érdy- Kódexben eleveníti fel Szent Mártonnak azt a könyörületét, amikor másodszor osztja meg a koldussal, persze ezúttal nem a légionáriusi mentéjét, hanem püspöki tunikáját, hogy a zord időtől megkímélje.44 Kettejüktől nagy ugrással eljuthatunk Egerbe, hogy találkozhassunk sok bájjal és írótollal megáldott irodalmi nagyságunkkal, Gárdonyi Gézával (|1922). Eger lakója lévén, tudhatta, hogy régi idők óta, a Habsburg-házi magyar királyok negyedik fiának nevelése és ennek költségei kiváltságos módon az egri püspököket, majd érsekeket terhelték. Persze csak szimbolikusan. A gondolattársítás adhatta neki azt az ötletet, hogy a többgyermekes és szegény családok szintén negyedik gyermekét miért ne lehetne ugyanígy Szent Mártonnak átíratni. Az ilyen átplántált gyermek ifjúságában viselhetné a Szent ködmönkéjét. Ezt megfűszerezve étvágygerjesztőkkel, megszületett a formás elbeszélés, amit falusiak, városiak nagy kedvvel olvasgattak/*3 Ha ez utóbbi a romantikának lett az egyik színes példája, az viszont a teljes valóságot fedi, hogy Tours egykori püspöke halálában is szívesen ölelte magához, akik hozzá közeledtek. Ennek nyomatékára felhozhatom éppen a róla elnevezett szülőfalum egyik múltbeli kimutatását a fiúszülöttekről. Gyermekkoromban az 1890/99-es esztendőkben a leggyakoribb keresztnevek a következők voltak: Jeromos, másként Rémus 113, György 111, és Márton 87/*° Amiért az első a másik kettőt felülmúlta, annak oka népünk délszláv nemzetisége, s egyben falunk ama hagyománya, mely Szent Jeromos születési helyét a közeli Muraköz Strido nevű községéhez kötötte. E három név összegszerűen 311-et tesz ki, míg az összes fiúké: 939-et. Ilyen alapon a három név viselői egyharmadát alkotják az egésznek. Tiszteletében van történelmi és legendás elem. Mindkettő elsősorban a szülővároshoz, Szombathelyhez fűződik. Az itteni, róla nevezett plébániai templomban a bal oldali kápolna egyik felirata adja tudtára az olvasónak: e helyen született Szent Márton. Megfejtését egyik érdemes régészünk, Paulovics István vállalta, s felhozott dokumentumai alapján elfogadható, hogy itt állhatott a szülői ház, s abban kellett megszületnie a mi Mártonunknak/*7 A templom előtt a hagyomány szerint felbuggyant a víz, aminek a látogatók külön csodás erőt tulajdonítottak. Jellemző, hogy a mély vallásosságáról közismert nádorunk, Eszterházy Pál (ti713), ebből kapta keresztvizét. Arról is beszéltek, hogy a hasonló lelkületű II. Ferdinánd király (11637) igen megkedvelte Szombathelyt, ezért felmentette mindennemű adózástól. De ennek ellenében arra kötelezte, hogy Márton-napon bőkezűen gondoskodjék a város szegényeiről.48 A tiszteletadásban elöljárt a pannonhalmi főapátság is. Nemcsak nevéről hívatta magát, hanem más tekintetben is rajta volt, hogy tiszteletét népszerűsítse. Ezt jutalmazta Szent László, amikor a mogyoródi győzelem (1074) em117
