Rétfali Gábor (szerk.): A Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár ősnyomtatványainak és antikváinak katalógusa (Szombathely, 2006)
Bevezetés
ború között 1929-re készült el Horváth Ferenc a könyvtár helyrajzi feltárásával. 1948-ban egy újabb, immáron nem kötetalakú, hanem cédulakatalógust alkottak meg. Végül a 60-as években szerkesztették meg a könyvtár dokumentumaihoz való hozzáférést mind a mai napig biztosító betűrendes kötetkatalógust. Az állományt ténylegesen feltáró hat kötetet különféle mutatók egészítik ki. A 90-es évek végén elindult a friss beszerzésű dokumentumok adatainak számítógépre vitele is, sőt 2002-ben már pályázatot adtak be a régi dokumentumok digitalizálása feltételeinek megteremtése érdekében. E katalógusok célkitűzése nem a régi könyvek, hanem általában a könyvtár állományának feltárása volt. Ebből fakad adatkezelésük szűkössége is, amely inkább csak az azonosítást tette lehetővé. A könyvtár kötéseivel kapcsolatos kutatások féloldalasnak látszanak. Értjük ezalatt azt, hogy a kutatókat inkább a Herzan-gyűjtemény csodálatraméltó kötési vonzották. A témában az első érdemi kutatások Sz. Koroknay Éva irányításával zajlottak, aki a Vas megyei Múzeumok 1963. évi jelentésében azt közölte, hogy az Állami Levéltár, valamint a Szemináriumi Könyvtár XVIII-XIX. századi kötéseinek felmérése elkészült. Sajnos a felmérés dokumentumainak nincs írásos nyoma Szombathelyen. Mindenesetre 1971-ben valószínűleg a felmérésre alapozva nagy sikerrel rendezték meg „Nyugat-Magyarország Könyvművészete” c. kiállítást. Ezt követően érdemben egyedül Halász Margit foglalkozott a könyvtár kötéseivel. O elsősorban a könyvkötők életét, tevékenységét mutatta be, kevésbé összpontosítva az általuk alkalmazott mustrakincsre. A Szily - gyűjtemény létrejötte és feltárása A XVIII. században könyveket kedvelő emberek a tudás templomát látták az ismereteket gyűjtő, tároló könyvtárakban. A barokk időszak monumentalitásigénye pedig ugyancsak hozzájárult és felfokozta a díszítésben megjelenő pompát. A korszak tudós, művelt és gazdag embere egyszerre igyekezett kielégíteni a szakterületén megjelenő könyvek beszerzése és azok szépsége iránt megnyilvánuló vágyát. így a bibliofil főpapokat is vonzotta Magyarországon a külföldi irodalom gazdag termése és szép kiállítása. Szily János Szombathely első püspökeként elindította az alig 3.000 lakosú mezővárost az igazi várossá válás útján. Püspöksége ideje alatt főpásztori munkája, egyházszervező tevékenysége mellett felépítette a püspöki palotát, a székesegyházat, a papi szeminárium épületét, létrehozta az ország első archeológiái múzeumát, megalapította Szombathely első nyomdáját. 8
