Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Brenner Vilmos: Az ifjú Szily János és a barokk kor Rómája
BRENNER VILMOS Az ifjú Szily János és a barokk kor Rómája Felsó'szopori Szily János (1735-1799), a győri püspöki szeminárium kispapja, röviddel huszadik életévének betöltése után nagy megtiszteltetésben részesült. Megyés püspöke, Zichy Ferenc gróf kiküldte kedves, tehetséges és nagy reménységekre feljogosító papjelöltjét a jezsuiták római egyetemére, a Pontificia Universitas Gregorianára, teológiai és filozófiai tanulmányainak magas szintű végzésére. A választás nem véletlenül esett a fiatal Szilyre. Jelleme, sokoldalú tehetsége, akaratereje és intelligenciája már fiatal korában előtűnt. Nagy nyelvtudása közismert tény volt. Rómába való kiküldetése idején anyanyelvén kívül folyékonyan beszélt németül, latinul és franciául, az örök városban pedig megtanult olaszul is. Itt szerezte meg 1758. március 14-én a filozófia és teológia doktori címét. Két héttel később, 1758. március 28-án elhagyta Rómát és visszatért hazájába. Szerző bizonyára nem túloz, ha azt állítja, hogy Szily János római évei életének egyik legszebb szakaszát képezték. Az egyetemi évek élénk szellemi élete, Róma csodálatosan szép műemlékei nagy hatással voltak a fogékony és nagy műérzékkel rendelkező ifjú papnövendékre. Művészeti élményeit és benyomásait megőrizte élete végéig, amikor Szombathely első püspökeként nagy építtetői feladatok elé került. Szerző tanulmányának következő részében megkísérli azokat az élményeket, művészeti behatásokat és környezeti befolyásokat elemezni vagy még inkább rekonstmálni, melyek az ifjú Szily János ez irányú fejlődését Rómában befolyásolhatták. Fő témánk az ifjú Szily János és a barokk művészet római alkotásai kapcsolatainak elemzése, rekonstrukciója. Gondolatmenetének súlypontját szerző két okból helyezi erre a stíluskorszakra. Először, mert Szily a barokk korszak művészetét még élő stílusként érte meg az örök városban. Másodszor, mert a barokk művészet római élménye vált két évtizeddel később Szily püspök szombathelyi építtetői tevékenységének legfontosabb művészeti alapmotívumává. Szily János a római barokk két nagy évszázadának legvégén, XIV. Benedek pápa pontifikátumának (1740-1758) idején tartózkodott Rómában. XIV. Benedek pápa idején létesült a híres, az ókeresztény stílus idejéből származó Santa Maria Maggiore templom új homlokzata, mely 1743-ban készült 73
