Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Zsámbéky Mónika: Szily János mecénási szerepe
a sonntagbergi kegytemplom főoltárát készítette el 1751-ben, Passauban az érseki rezidenciát építette át, részt vett a fertődi Esterházy kastély kialakításában. A bécsi magyar testőrség rajztanára volt, így nem volt ismeretlen a magyar nemesi körök előtt. Hefele személyét esetleg a már jó ideje a győri püspökség területén dolgozó Paul Troger vagy Dorffmaister István közvetíthette Zichy püspöknek. Az oltárokat Josef Gottschall bécsi kőfaragó készítette, a szobrászi munkákat Anton Tabota, Josef Bichler bécsi és Josef Nessensohn győri szobrászok végezték, az aranyozás a bécsi Michael Rogg és a győri Stern Mihály munkája. A falak és a pillérek márványozását Carol Millner bécsi márványozó készítette. A főoltárképet (Mária mennybemenetele), a fő- és a mellékhajók mennyezetét és oldalfalait az osztrák barokk festészet nagymestere, Franz Anton Maulbertsch festette. A művészekkel a munkaszerződést Szily őrkanonok kötötte meg és írta alá (a Maulbertschcsel, Rogg-gal, Tabotával megkötött szerződést a szombathelyi Püspöki Levéltár őrzi). Szily a győri építkezések során jó kapcsolatot alakított ki azokkal a vezető' művészekkel, akik a 18. század második felében Magyarországon főként egyházi megrendelésekre dolgoztak, és épületeikkel, díszítőművészetükkel megteremtették a magyar városok és egyházi központok barokk városképét (Vác, Győr, Pápa, Eger, Sopron, Székesfehérvár, Pécs). Szily János 1777. augusztus 20-i beiktatását követően nagy lendülettel fogott hozzá az új egyházmegye megszervezéséhez. Főpásztori munkájára, egyházszervezői tevékenységére itt nem térünk ki, kizárólag építtetői munkásságával foglalkozunk. Legelső feladatának az egyházmegyei papság számára képzést nyújtó szeminárium felállítását tartotta, ezért már augusztus 28-án (egy héttel a beiktatása után!) megköti Melchior Heteiével a szerződést a szeminárium és a püspöki palota építéséről. A szeminárium építését meg is kezdik ez év őszén, és 1778-ban Szily annyiban módosítja az építési terveket, hogy az épületet nem egyemeletesre, hanem kettőre tervezteti át. A szeminárium U alakú tömbje puritán kialakítású, fő szempont a tervezésnél a célszerűség, csupán a könyvtár két helyisége kap freskódíszt, amelyen Dorffmaister István mennyezetképe látható a négy nyugati egyházatyával. 1778-ban megkezdték a palota építését. Ekkor még állt a Szűz Mária vártemplom, melyet nem sokkal korábban Zichy püspök nagyobbított meg, ennek a hossztengelyébe tervezték meg a palotát. A hely kiválasztását Szily javasolhatta, az épület formáját és díszítését Hefele gondolta ki. A bécsi mester ekkor párhuzamosan dolgozott a pozsonyi prímási palota építésén is, amely Batthyány József hercegprímás székhelye lett. Bár a pozsonyi palota nagyobb tömegű és reprezentatívabb a szombathelyinéi, a két épület között sok a rokonság. A két építtető, Batthyány József bíboros, esztergomi érsek és Szily János püspök jó viszonyban voltak egymással. Batthyány a rohonci uradalom ura és Vasvármegye örökös főispánja volt, így sokat tartózkodott Vas megyében. II. József egyházellenes intézkedései különösen közel hozták a két főpapot, a császári rendeletek ellen leghevesebben Szily tiltakozott, de ellenállást fejtett ki Batthyány prímás és Esterházy Károly egri püspök is. Az ugyancsak nagy építtető Esterházyval és Batthyányval 65
