Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Zsámbéky Mónika: Szily János mecénási szerepe
többnyire bécsi faragók, aranyozok és festólc dolgoztak. A kisdiák ebbe a templomba járt az atyákkal, itt találkozott először igényes kialakítású, színvonalas templomi műalkotásokkal. A győri tanulmányi évek alatt művészeti ismeretei tovább bővültek, hiszen Győr a 18. század első felében az egyik legszebben kiépített barokk város volt Magyarországon. A jezsuita és kármelita templom és rendház, a dóm, a barokk paloták sora, a köztéri szobrok igényes kialakítása minden bizonnyal nem volt hatástalan a fogékony fiatalemberre. Az életreszóló, döntő élmény Rómában érte, amikor húszévesen elkezdte felsőbb egyházi tanulmányait a Collegium Germanicum-Hungaricumban. A pápaváros pezsgő szellemi élete, a világegyház sokszínűsége, az antik emlékek kézzelfogható valósága magával ragadta Szilyt. A teológiai tanulmányokon kívül megismerkedett a legújabb kutatásokkal, amelyek a régi Róma nagyságát voltak hivatva feltámasztani. Piranesi az 1740-es évektől adta ki római és velencei látképeit, romfantáziáit és díszleteit, amelyek közül a legnagyobb sikert a Vedute di Roma, a római műemlékekről készült 135 lapos sorozata aratta (1745-1778 között). Szily lelkesen gyűjtötte Piranesi metszeteit és útleírásait, könyvtárába építészeti könyveket is beszerzett. Róma iránti nosztalgiája és lelkesedése megmutatkozott abban is, hogy a palotája emeletén metszetkabinettet alakított ki, amelyben elhelyezte Piranesi 55 rézmetszetes képét Róma és Itália antik látnivalóiról. így ezeket a fiatalkori emlékeket nap mind nap láthatta a lakóhelyén. Visszatérve Győrbe, papszentelése után a lelkipásztori munka mellett Zichy püspök aulájában hamarosan egyházvezetési és építési ügyekkel is foglalkozott. Zichy Ferenc győri püspök (1743—1783) szintén a római Collegium Germanicum Hungaricumban tanult, az egyházmegye templomait renováltatta, díszítette (köztük a szombathelyi Szűz Mária vártemplomot is helyreállította és bővítette), bőkezűen támogatta a tudományokat és művészeteket. Mélységes Mária-tisztelete Szilyt sem hagyta érintetlenül. Zichy püspök a híres győri könnyező Mária kegyképnek 1767-ben új oltárt építtetett a dóm mellékhajójában, és végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a Mária-oltár alatti kriptában kíván temetkezni. A kegykép ünnepélyes átvitelére és elhelyezésére Szily saját kezű hirdetményt írt. Zichy támogatta a nemzeti szentek kultuszát is, amin a Szent László herma közelségében nem csodálkozhatunk. A két szent király, Szent István és Szent László a győri székesegyház kiemelkedő helyén, két mellékoltáron kapott méltó emléket Jacob Gabriel Mollinarolo ólom domborművein. Szily ezt a gondolatkört is átvette atyai pártfogójától, Zichytől, és Szombathelyen a későbbi építkezésein fontos szerepet szánt a nemzeti és helyi szentek művészi megörökítésének. Amikor Zichy elhatározta a dóm teljes belső felújítását, a fiatal és tettrekész Szilyt bízta meg a munkák gyakorlati megszervezésével, a művészekkel való tárgyalással. Ez igen jó iskola volt a közben őrkanonokká előlépő Szily számára, mivel kellő ismeretet szerzett az építési és díszítési munkák szervezésében, és nem utolsósorban személyes kapcsolatot alakított ki a Győrbe meghívott neves osztrák művészekkel. A dóm átépítésével a püspök Melchior Hefele tiroli származású, Bécsben élő építészt bízta meg 1772-ben. Hefele ekkor már ismert művész volt, 64
