Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Zsámbéky Mónika: Szily János mecénási szerepe
ZSÁMBÉKY MONIKA Szily mecénási tevékenysége „Mi Püspök Úrunk a’ tavasz elején egy Kathedralis Te(m)plomnak épétésebe kezdett, formájául vötte a Romaiak Péter Templomát; Az Ovár és az ó Templom már feldig romlottak; kézzel-lábbal unszolja a munkát, ha 10 esztendők múlva el-végezheti, egyik lészen a’ Magyar országi ékesebb, és márványosabb Kathedralisok közzül ez a ’ Szombathelyi Templom. - Noha pedig az egri püspöknek erszényével nem bír, de nagy hite vagyon, és a' költségen nem búsul: Talán majd a ’ Szombathelyi útzákon is annyi leszsz az. ezüst, a ’ mennyi vala Jerusalembe, mikor Salamon azt a’ szép Templomot épétette: Mert az bizonyos, hogy I(ste)n a’ Templom épétőket meg áldja, valamint an(n)ak rablójit mindenekből kiforgatja, és még a testüket is nyüvekkel rágatja elevenen. Ezeket a sorokat Szily János barátja, Vajda Sámuel tihanyi apát vetette papírra 1791. augusztus 15-én rendtársának írott levelében. Vajda apát a tihanyi rendház 1787. évi feloszlatása után Szombathelyre költözött Anna nevű húgához. Ekkor, 1791 nyarán fogott neki Szily a tíz éve késleltetett nagy tervének, az új székesegyház megépítéséhez, hogy ezzel építtetői munkásságát betetőzze. Korábbi építkezései feljogosították arra, hogy Vajda apát ilyen lelkesedéssel és bizakodással írjon a készülő püspöki templomról. Vizsgáljuk meg, hogy Szilyt életpályáján milyen döntő hatások érték, amelyek révén létrehozta Szombathely barokk városközpontját, az egyik legszebb magyarországi épületegyüttest! A dolgozat azt tárgyalja, hogy Szily hol került kapcsolatba a művészettel, építészeti és képzőművészeti tájékozódását mik alakították, milyen kapcsolatot tartott a művészekkel, és mit tartott irányadónak egyházfőként művészi koncepciójának kialakításában! A kis Szily Jánoskát szülőfalujában nem vették körül értékes művészi alkotások. A falu templomát, amelyet a középkor után a reformátusok használtak, 1671-ben vették vissza a katolikusok. Az 1683. évi török hadjáratban feldúlták, és a 18. században többször renoválták, de nem rendelkezett kiemelkedő műalkotással. Az első művészi élmények Sopronban érték a gyermeket, amikor a jezsuiták iskolájába került. Sopronban a jezsuita rend 1674-ben kapta meg a középkori Szent György-templomot, amelyet az 1676. évi leégés után építettek újjá. A barokk kápolnákkal bővített templomba a 18. század elején új oltárokat állítottak, a mennyezetet stukkóval díszítették. A templom belső kialakításán 63
