Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Dobri Mária: Szombathely szellemi életének megalapozása. Iskolák, intézmények alapítása Szily János püspöksége idején
dig megmaradt Szily püspök szándéka, amellyel a köz hasznára adta értékes könyvtárát. Ezért az Egyházmegyei Könyvtár, nemcsak az egyetemes kultúra kincseit őrző gyűjtemény, hanem kutatóműhely is, amely a főiskolai hallgatók, történészek, kutatók munkáját, tanulmányait segíti. A Régészeti Múzeum Szily Jánosnak köszönhető az elsó' magyar archeológiái múzeum, amelyet az 1783-ban megépült püspöki palota földszinti termében, a sala terrena-ban rendezett be. A klasszikus ókor iránti szeretetét, érdekló'dését nyilván meghatározták Rómában töltött évei, de Savaria múltja is erre kötelezte őt. A városban előkerült római emlékekről, feliratos kövekről már korábbi leírások is megemlékeztek,44 Szily érdeme azonban, hogy a korábbi és az építkezései alatt előkerült régészeti anyagot összegyűjtötte és az erre a célra kialakított sala terrena-ban azokat elhelyezte. Szándéka közismert volt, erre utal Garampi nuncius levele, amelyben 1784. augusztus 14-én írja „... örömmel hallom, hogy összegyűjteni szándékozik a feliratokat és régiségeket ... valamennyit összegyűjtve létesít egy régiségi múzeumot, mely a püspöki palota díszét fogja emelni..."45 Ez a régiségi múzeum a sala terrena lett, amelynek falait Dorffmaister István freskói díszítik. Az ókori Róma környezetében megfestve ott találjuk a római kori Savaria néhány tárgyi emlékét. Schoenvisner István 1791-ben megjelent Szombathely monográfiájában leírt néhány római kőemléknél megjegyzi, hogy az új püspökvárban vannak elhelyezve,46 ezek Szily János régészeti múzeumának katalógusát adják. A sala terrena freskójáról pedig azt írja, hogy a palota nyugat felé forduló részében „...a szobák alsó sorában, római emlékek, régi római feliratok, amik Szombathelyen találtattak, nem kevésbé hűséges, mint tudós ecsettel a falakon köröskörül mutattatnak be. ”47 Schoenvisner István művéből tudjuk azt is, hogy a püspöknek gazdag éremgyűjteménye volt, ennek katalógusát is megadja.48 Szily János halála után a rendszeres gyűjtés megszűnt, illetve a magángyújtés fellendülésével sok értékes anyag elkerült Szombathelyről. Csak a 19. század második felében hallunk újra a múzeumról. Lipp Vilmos tudós premontrei tanár 1872-ben megalakítja a Vasvármegyei Régészeti Egyletet, és megnyitja a Vasmegyei Régiségtárat, amelynek céljára Szabó Imre püspök, a társaság elnöke felajánlotta a sala terrenát, visszaadva eredeti rendeltetésének. 1908-ban megépült a múzeum, s ennek régiségtárába kerültek a római kőemlékek. A sala terrenában 1943-ban Egyházmegyei Múzeum nyílt, majd 1958-ban, a háborús károk kijavítása után, az első magyar régészeti múzeumra vonatkozó emlékanyagot helyezték el benne. A mostoha körülmények miatt azonban hamarosan be kellett zárni. A zárt és nedves belső térben a freskók súlyosan károsodtak. Felújítás és restaurálás után 1990-ben 55
